Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-01
23 kormányfőt, aki "sem ma, sem holnap nem engedheti meg magának, hogy nagyvonalú gesztusokat tegyen Pozsony felé" - állapítja meg, m ajd az MKP "fegyverkezését" is törvényszerűnek nevezi, mondván, hogy a magyar párt élén álló Csáky Pál helyzete igen csak törékeny, mert a pozíciója Duray Miklósnak, a párt stratégiai elnökének támogatásán múlik. Megállapításához azonban "Robert Fico e lfelejtette hozzátenni, hogy a szlovák politika, hasonlóképpen, mint a magyar, szintén a túllihegett nacionalizmustól fertőzött" politika - írja. "A primitív magyarellenes kirohanások nem csak Slotának - a Fico koalíciójához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (S NS) elnökének - éltető elemei", hanem szinte mindegyik szlovák politikusé. Fico, Meciar, Slota és újabban a kereszténydemokraták (KDH) Vladimír Palko nevével jegyzett csoportja "igen csak mohó étvággyal élősködnek a +magyar veszély+" témáján, "jóllehet az korántsem olyan nagy és időszerű, mint amilyennek mutatja magát. A magyar kormány ma túlságosan gyenge ahhoz, hogy követeléseinek fokozásával Ficót a falhoz szorítsa". Hozzáteszi: ami pedig az MKPt illeti, a magyar párt Csáky és Duray vezénylete alatt nem áll messze az elszigetelődéstől. "Szomorú, hogy Csáky provokál. Ennél is szomorúbb azonban, hogy Fico kormánya hagyta magát provokálni: olcsón és hiábavalóan." Mint írja, "a Benesdekrétumok kihantolásának végképp nem kellett volna nemzetközi üggy é dagadnia, ha Fico képes lett volna meggyőzni Slotát, hogy mi sem lenne bölcsebb, mint nyugodt és öntudatos mosollyal elnézni az MKP provokációja mellett. Ehelyett Fico Slotával kezdett versenyezni, meggondolatlanul és haszontalanul megerősítve ily módon azt a magyar diplomáciát, amelyik egy éve arról győzködi Brüsszelt, hogy a szlovák kormány nem szocialista, hanem nacionalista kormány, és hogy kisebbségellenes". "Fico kormánya - Gyurcsányéval ellentétben - stabil és népszerű" - írja és kifejti, hogy Fico egy nagyvonalú gesztussal a magyar térfélre játszhatta volna át a hunyó szerepét. Hogy ezt elmulasztotta és nem élt a kínálkozó alkalommal, az csak azt tanúsítja, hogy Robert Fico "még távlatilag sem egy esélyes szocialista, nem is egy talpraesett haz afi, mindössze egy meggyőződéses populista" - zárja kommentárját a pozsonyi lap. vissza A politikai menetirány Krónika 20071001 Aligha javasolt reális kiutat a jelenlegi politikai válságból Traian Băsescu államfő azz al, hogy bejelentette, egy, a Demokrata Párt vezette és Călin PopescuTăriceanu nélküli liberálisdemokrata koalíciót látna szívesen hatalmon a kormány megbukása után. A bejelentés ugyanis nagymértékben csökkenti a valószínűségét annak, hogy valóban megbuk jon a kormány. A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokrata párti (PSD) politikusok egy részének eddig is fenntartásai voltak a lépés hasznosságával kapcsolatban, és ha most már bizonyosak lehetnek afelől, hogy bármi is legyen a szavazás eredmén ye, nem terem számukra babér, biztosan kevesebben fognak a kormánybuktatásra szavazni. Élénken él ugyanis még az emlékezetükben a Traian Băsescu – PSD által kezdeményezett – felfüggesztése, mely után az államfő megerősödve, diadalmasan tért vissza tisztség ébe. Márpedig ha a baloldali képviselők többsége úgy érzi, hogy az államfőbuktatási kísérlettel megégette a száját, minden bizonnyal jól megfújja a kormánybuktatási kísérletet is. Nem vállal olyan kalandot, melynek kimenetele teljességgel bizonytalan. Bă sescu támogatóinak javaslata a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vonatkozásában súrolja a korrektség határait. Egy kicsit olyan, mint amikor egy háború frontvonalában az egyik fél hangszórón biztatja az ellenséges lövészárok éhező közlegényeit, hogy lőjék agyon parancsnokukat. Ha valaki megtenné, azzal csak a saját csapata helyzetét tenné kilátástalanabbá. Nem lehet nem észrevenni, hogy Băsescu nem számol már az RMDSZszel az esetleges következő kormányban. Mindez azért furcsa, mert az egykori narancssárga koal íció most is csak kisebbségi kormányt tudna kiállítani. Ez pedig az ellenzék egyes pártjaival való megállapodás nélkül ugyanannyira erőtlen kormányzást mutathatna be, mint a jelenlegi. Így hát jó esély van arra, hogy a bizalmatlansági indítvány által a Tă riceanukormány kapjon mentőövet az immár állandósult fuldoklásában. Ez a csapat ugyanis annak a pszichológiai hatásnak a felhajtó erejére számíthat, amely májusban a meghiúsult államfőbuktatási kísérlet után Băsescut lendítette. Ráadásul Tăriceanu azt is érezheti, hogy ellenfelei a forgalommal szemben haladnak az autópályán. A politikában ugyanis a hatalom megszerzésére való törekvés a természetes menetirány. vissza