Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
23 "Noha az öt parlamenti párt frakció jának egyegy képviselője is elkíséri, hangsúlyozottan nem állami látogatásról van szó" – mondta lapunknak Szili Katalin. Pavol Paska, a szlovák parlament elnöke tegnapi nyilatkozatában érthetetlennek nevezte, hogy míg a magyar parlamenti elnök a Benesdek rétumok megerősítése elleni tiltakozásul csütörtökön távol maradt egy kassai és egy eperjesi eseménytől, ma elmegy a csallóközi rendezvényre. "A kassai és az eperjesi látogatáson találkoztam volna szlovák partneremmel, ez alkalommal viszont egy civil ren dezvényre hívtak, részvételem a természetes szolidaritás kifejezése – nyilatkozott Szili Katalin. – Politikai beszédet az előzetes tervektől eltérően nem tartok, ezzel is csökkentve az esélyét annak, hogy látogatásomat provokációnak értelmezhessék egyes sz lovák politikai erők. Jelenlétemmel azonban demonstrálni szeretném, hogy nem mehetünk el szó nélkül az elmúlt hetek eseményei mellett. A benesi dekrétumokat megerősítő szlovák parlamenti határozatról, illetve a Sólyom László látogatására tett, meglehetősen szokatlan szlovák reakciókról azt gondoljuk, hogy ezekben a kérdésekben is az írott és íratlan európai normáknak kell érvényesülniük. Ebben egyetértek a Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő által mondottakkal" – mondta a házelnök . Információink szerint az európai szervezetekben is – mindenekelőtt az Európa Tanácsban – értetlenül és nyugtalansággal szemlélik a szlovákiai történéseket. A házelnök felvetésünkre megerősítette: ha európai kitekintésben is gondok vannak a szlovák lépé sekkel, akkor a magyar fél álláspontját semmiképpen sem szabad csak egyoldalú magyar véleményként felfogni. Megtudtuk, hogy Szili Katalin nem zárkózik el a szlovák kollégájával való kapcsolatfelvételtől, hogy tisztázhassák a szlovák – magyar viszonyban kiala kult problémákat, és elősegítsék a megoldásukat. Ehhez azonban a másik oldalról meg kell szűnnie a sajtón keresztüli méltatlan üzengetéseknek és a Janusarcú politikának. Még agresszívabbá válhatnak Miközben a szlovák politikai elit körében tapasztalha tó magyarellenesség napról napra erősödik, s a hazánk és Szlovákia közötti békétlenséget a Benesdekrétumok megerősítése és a Sólyom László államfővel szemben tanúsított pozsonyi kirohanások is tovább szítják, Göncz Kinga külügyminiszter azt mondta egy csü törtöki sajtótájékoztatón, hogy Magyarországnak nincsenek további eszközei a Benesügyben. A magyar diplomácia vezetője azt is kijelentette: "Nem tudunk mit tenni most." Lapunk megkérdezte Martonyi Jánost, az Orbánkormány külügyminiszterét, Magyarország v alóban kimerítettee a diplomáciai lehetőségek tárházát. A fideszes politikus azt válaszolta, nem kommentálja Göncz Kinga szavait, csak a kialakult helyzetről alkotott véleményét osztja meg a nyilvánossággal. Kifejtette: "Ebben a helyzetben a meghátrálás é s a bizonytalankodás a másik felet még agresszívebbé teheti." Martonyi János ezért csak a magyar diplomácia határozott fellépését tartaná helyesnek. vissza Külön régiót kaphatnak a magyarok Erdélyben Magyar Hírlap 2007. o któber 6. Szerző: Bogán Tibor Áttörést hozhat politikai szakértők szerint a román politikában a Traian Basescu államfőhöz közel álló Demokrata Pártnak a harmadik köztársaság létrehozására tett javaslata. Az úgynevezett harmadik köztársaság a jelenle gi fejlesztési régióknak jóval nagyobb önállóságot adva Románia föderalizálásával lehetne egyenlő. Az elképzelést az európai közösség problémáival kapcsolatban felvetődő kérdéseket megválaszoló dokumentum tartalmazza, amely felkerült a párt honlapjára. R omániát már 1998ban fejlesztési régiókra osztották, erre azóta újabb elképzelések is születtek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) október közepén hozza nyilvánosságra saját tervét. Azért kell ezzel foglalkozni, mert a jelenlegi régiós felosztá s egyáltalán nem felel meg az ország gazdasági követelményein ek: a régiókat nem gazdasági szempontok alapján, nem a közös érdekek és célok, hagyományok figyelembevételével alakították ki, hanem szűk politikai érdekekhez igazodva. Gondosan ügyeltek arra is, hogy a magyar lakosság egyetlen régióban se alkothasson több séget. A kialakított régiók saját jogi személyiséggel sem rendelkeznek, nagy hátrányuk továbbá, hogy megállapításuknál a régi megyehatárokat is figyelembe vették, éppen az alkotmányos korlátozások, valamint a pártok közötti nézeteltérések miatt elmaradó közigazgatásiterületi reform hiányában.
