Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
17 Európa nem áll ki a szlovákiai magyarokért? FigyelőNet 2007. október 5. Szerző: Bálint Ambrus Bár Szlovákiát egyre inkáb b elutasítják a nemzetközi színtéren, mégsem várható, hogy az Európai Unió tagállamai elmarasztaló döntést hoznak a Benesdekrétumok kapcsán. A magyar kormány erőteljesen kiáll a szlovákiai magyarokért, a nemzetközi közvélemény támogatását azonban továbbra is ki kell használni. Amióta szeptember közepén a szlovák parlament határozatában ismét megerősítette a Benesdekrétumokat, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon tiltakozott szlovák kollégájánál, bekérették a szlovák nagykövetet a Külügyminisztériu mba, Sólyom László viharos magánlátogatást tett Révkomáromban, Szili Katalin lemondta hivatalos szlovákiai útját, Németh Zsolt pedig nem fogadta a szlovák parlament külügyi bizottságát. Egyszóval kimondható: kezdetben Magyarország határozott választ adott. Ráadásul szokatlan módon a parlamenti pártok mindezt egységesen tették. Mivel a Benesdekrétumok felemlegetése ellentmond az emberi jogok talaján álló Európai Uniónak – a dokumentum ugyanis a második világháború után népcsoportok, köztük a felvidéki mag y arok kollektív jogfosztását mondta ki – , Magyarország elvi megértésre számíthat a nemzetközi színtéren. Szintén Magyarország malmára hajtja a vizet a szlovák kormány nemzetközi népszerűtlensége. Robert Ficót ma eltűrik ugyan, de nemkívánatos partner: nem tudják elnézni neki, hogy a deklaráltan rasszista, antiszemita és szélsőségesen magyarellenes Jan Slotát bevonta kormányába. (Kirekesztettségére jó példa, hogy csütörtökön az Európai Parlament szocialista frakciója nem vette vissza pártját a pártszövetség be). Elutasítják a szlovákokat a nemzetközi porondon Robert Fico, aki ma Szlovákiában rendkívül népszerű, egyetlen komoly nemzetközi látogatást sem tud felmutatni. És túl azon, hogy tagságát felfüggesztették a Szocialista Internacionáléban, nemzetközi mo zgásterét az is szűkítheti, hogy olyan meghatározó nemzetközi kérdésekben, mint a koszovói rendezés, az Európai Unió egységes álláspontját veszélyezteti. A magyar politikusok számára az egyik lehetséges nemzetközi szervezet, amelyben felléphetnek, az emb eri jogok betartását felügyelő Európa Tanács. Hamarosan várható egy határozatijavaslattervezet, amely a kollektív bűnösség elvének tiltását mondaná ki. És bár a végeredményre, vagyis a tervezet megszavazására várni kell, a kezdeményezés arra jó, hogy Szlo vákia nemzetközi téren defenzívába kerüljön. Az EU nem fog lépni Sokkal nehezebb dió érdemben lépni az Európai Unióban. A brüsszeli intézmények egyszer már megtapasztalták: amikor Jörg Haider kormányra kerülése miatt megpróbálták megleckéztetni Ausztriá t, sikertelenül jártak. Vagyis az Európai Bizottság részéről semmilyen lépés sem várható. Elviekben a magyar diplomácia próbálkozhatna azzal, hogy az ügyet kivizsgáltassa az Európa Tanáccsal. Ehhez nyolc EUtagállam kormányának támogatását kéne megszerezni e. Egy kitartó magyar lobbizás esetében ez nem kizárt, a skandináv vagy a balti államok eleve nyitottak minden emberi jogi kérdésre. Ugyanakkor elmarasztaló döntésre nincs esély. Nemcsak azért, mert a tanács kizárólag egyhangúlag hozhatna döntést, vagyis Szlovákia szavazatára is szükség lenne, hanem azért is, mert nem északi szomszédunk az egyetlen, amely a háború után kimondta a kollektív bűnösség elvét a korábbi megszállók nemzetiségeire. Több millió németet fosztottak meg a háború után állampolgárságát ól és űztek el Csehországból és Lengyelországból is. Ezen a helyzeten az sem változtat politikailag, hogy mára sem a varsói, sem a prágai jogrendben nincsenek érvényben a kitelepítéseket szentesítő határozatok – ellentétben Szlovákiával, ahol még 1995be n, a dekrétumokra hivatkozva a Magyar Református Egyház kárpótlási pert vesztett, vagyis a diszkriminatív döntéseknek máig ható jogi következményei vannak.
