Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
42 Összefoglaljuk az előzményeket és a mai tárgyalás lényegét: Egy évvel ezelőtt, 2006 augusztusában a sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy Ján Slota pártelnök polgárjogi pert indít Duray Miklós ellen a budapesti InfoRádióban elhangzott, a Szlovák Nemzet i Pártot érintő kijelentése miatt. Slota pártjában sértőnek tartották ugyanis a 2006. július 28án elhangzott nyilatkozatot, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részt Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt” A Szlovák Nemzeti Párt által fe lkért ügyvéd, dr. Karol Gordík augusztus 23án levélben követelte Duray Miklóstól, hogy vonja vissza kijelentését, kérjen bocsánatot a párttól, és fizessen a Szlovák Nemzeti Pártnak 10 millió korona nem anyagi jellegű kártérítést. Amennyiben nem következik be a bíróságon kívüli megegyezés, a Szlovák Nemzeti Párt jogi úton kér elégtételt, állt a levélben. A Szlovák Nemzeti Párt jogi képviselőjének felszólítására Duray Miklós 2006. szeptember 5én azt válaszolta, hogy a bíróságon kívüli megegyezés érdekében a Szlovák Nemzeti Párt határolódjon el Ján Slotának a magyarokat és az MKPt durván sértő, trágár kijelentéseitől, mert ezekkel a párt nem segíti a békés polgári együttélést, és társadalmi békétlenséget szít. Az InfoRádiónak adott idézett interjúban Duray ú jságírói kérdésre így indokolta véleményét: Hogyan másként lehet minősíteni azt a személyt, aki az idegenekkel szemben, kisebbségekkel szemben gyűlöletet gerjeszt, más nemzetet gyaláz és fegyveres akcióra buzdít más nemzet ellen? 2007. október 4 - én a poz sonyi III. kerületi városi bíróságon, az első tárgyaláson a felperes képviseletében Karol Gordík ügyvéd előterjesztette indítványát, amelyet az alperes jogi képviselője, dr. Peter Kubík a szólásszabadság védelmére, a demokrácia elveire hivatkozva visszauta sított, és több olyan példát sorolt fel a strassbourgi emberjogi bíróság döntései közül, amelyek hasonló ügyekben, a szólásszabadság védelmét erősítették meg. Az InfoRádiónak adott interjú akkor készült, amikor a magyar külügyminiszter levelet intézett szl ovák kollégájához, amelyben nyugtalanságának adott hangot a szlovák kormány összetétele miatt, a SZNP elnöke ugyanis többször sértően nyilatkozott a magyarokról, és ugyanebben az időben több magyarellenes atrocitásra került sor Szlovákiában. Ezért Duray Mi klós jogi képviselője a felperes előterjesztésével szembe azt állította, hogy megbízójának politikai véleménye közüggyel függött össze, expresszív értékítéletnek tekinthető és a fasiszta jelző közvetlenül összefüggött a SZNP magyarellenes, kisebbségellenes és idegengyűlöletet terjesztő megnyilvánulásaival. Duray Miklós jogi képviselője zárszavában annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen jellegű politikai kérdések nem tartoznak a bíróság elé, hanem a közvita tárgyát kell hogy alkossák. Amennyiben a felperes is erre az álláspontra jut, és visszavonja indítványát, akkor az alperes eltekint a perköltségek megtérítésétől. A felperes erre nem tudott választ adni. A tárgyalást december 3ig a bíróság elnapolta. A tárgyaláson jelen volt Duray Miklós is, a S zlovák Nemzeti Párt részéről csupán az ügyvéd jelent meg. vissza A keményfejűség nem segít Felvidék.ma 20071004 12:48 Forrás: Morvay Peter: Sme A magyar köztársasági elnök, Sólyom László, nagyon elvhű ember. Ez egy ro ppant szimpatikus vonás, főleg a mi két legutolsó elnökünkkel összehasonlítva, akik leginkább az egocentrizmus tekintetében elvhűek. Nagyon szimpatikus továbbá az a többször hangoztatott álláspontja, miszerint polgári és nem politi kai alapokon álló elnök, amely azt jelenti, hogy a mindenható politikával szemben a civil szféra nézeteit hivatott kifejezni. Problémásabb viszont az a meggyőződése, hogy ezzel teljesen kívül áll a politikai harc mezején, melyre egyáltalán nem kell tekintettel lennie. Ez ugyanis néha azt jelenti, hogy nem veszi figyelembe a realitásokat, és inkább egy keményfejű, mintsem bölcs ember benyomását kelti. Sólyom azon elképzelésével, hogy ő nem is politikus, lassan családján és legközelebbi munkatársain kívül senki más nem ért egyet, m ég Magyarországon sem. A köztársasági elnök soha nem magánember, és ha el is fogadjuk ezt a tézist, Sólyom saját maga vonja ezt kétségbe akkor, amikor programja fő pontjaként az MKP vezetőivel tárgyal. Sólyomnak joga van kapcsolatokat ápolni a magyar kis ebbséggel, és kérheti a szlovák felet, hogy legyen tekintettel a kapcsolatok specifikus voltára. Viszont neki is tekintettel kellene lennie arra, hogy ebben a jelenlegi, finoman szólva is feszült légkörben, látogatásait vegyes érzések kísérhetik Szlovákiáb an. Érthető, ha a Benešdekrétumok érinthetetlenségének elfogadása után semmi kedve a szlovák kollégájával történő találkozásra. A diplomáciai tisztesség viszont mégis megkövetelte volna, hogy a szervezők komolyan és minden protokoll betartása mellett
