Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
31 - Mi a helyzet a vasasszentgotthárdi állítólagos felbujtással, amiért Wass Endrét, az édesapát is elítélték? - Az is nagyon gyenge lábakon áll. A felbujtás a vádirat és az ítélet szerint annyiból állt, hogy Wass Endre és a felesége: Mansberg Izabella átkocsikáztak Cegéről Vasasszentgotthárdra, a gyilkosság előtti este. A gyilkosság másnap hajnalban történt, amikor két román és két zsidó nőt l előtt a magyar hadsereg. A honvédek verziója szerint azért, mert megpróbáltak megszökni. Senki sem látta, hogyan történt valójában. Mindenesetre, ha valaki egy gyilkosság előtti este átmegy mulatni a magyar hadsereg tisztjeivel, boldogan, hogy felszabadíto tták őket, az semmi esetre sem jelenthet felbujtást. A klasszikus jogot alkalmazva, ez semmi esetre sem elegendő bizonyítéka a felbujtásnak. Az egyértelműen kiderül az ügyiratból, hogy csak az egyik Wass gróf utazott át Vasasszentgotthárdra. Tehát amennyi ben Wass Endre és felesége átutaztak, akkor Wass Albert nem utazott át és ezt az egyetlen szemtanú már akkor, 1946ban is így vallotta. Egy másik érdekesség az üggyel kapcsolatban: Wass Endre felesége 1946ban visszajött. Kihallgatták és nem helyezték vád alá felbujtásért. Na már most, ha hitt volna abban a nyomozó ügyész: Grigore Rapeanu, - neves jogász, volt professzorom, a hatvanas években a jogi kar dékánja - amit a vádiratban leírt, miszerint a Vasasszentgotthárdi kastélyban történt a felbujtás, akkor azonnal letartóztatta volna Wassnét. Hiszen a férjével együtt voltak ott, tehát minimum társtettes lenne a felbujtásban. De egyáltalán nem foglalkoztak vele, kihallgatták és futni hagyták. Két okból: tudták, hogy nem volt felbujtás, illetve azt is tudták, ha történetesen felbujtásért elítélik, akkor ki kell végezzék és azt azért nem vállalta még a népbíróság sem, hogy ártatlan emberek vérével mocskolja be a kezét és a lelkiismeretét. Wassné vallomásából kitűnik, hogy nem az állítólagos parancskiadásért táv ollétében halálra ítélt Pakucs hadnagy volt a legmagasabb rangú tiszt a helyszínen, hanem egy alezredes, akinek a neve nem jelenik meg az ügyiratban. Pakucsot - akinek keresztnevét sem derítette ki a felületes nyomozás – halálra ítélték, noha teljesen kizá rt, hogy a hadnagy adta ki a parancsot és nem pedig az elezredes. - Sokan úgy vélik, a népbíróság ítélete egy erdélyi magyar társadalmi réteg ellen irányult. - Valóban, 1946ban már megkezdődött az osztályharc, a magyar arisztokrácia értelemszerűen nagyon élesen szemben állt a kommunista hatalommal, tehát meg akarták a régi uralkodóréteget félemlíteni. Valószínüleg az sem volt mellékes, hogy a Wassbirtok azon részét, amelyet megkímélt az 1923as földreform, szintén elszedhették a grófi családtól, hogy a r omán állam rendelkezzen felette. vissza A (cseh)szlovákiai magyarok 19441949 közötti jogfosztottsága Felvidék.ma 20071005 07:59 Forrás: www.duray.sk A (cseh)szlovákiai magyarok 19441949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottsága I. Előzmények, nemzetközi összefüggések 1. A trianoni békeszerződés nemzetközi felülbírálása. – Az 1938. szeptember 30i, a németek lakta csehországi területek N émetországnak való átadásáról szóló müncheni négyhatalmi szerződés záradékának megfelelően 1938. november 2án Németország és Olaszország döntőbíróságával Bécsben módosították Magyarország és CsehSzlovákia 1920ban kialakított közös határát. A (cseh)sz lovákiai magyarok 19441949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottsága I. Előzmények, nemzetközi összefüggések 1. A trianoni békeszerződés nemzetközi felülbírálása. – Az 1938. szeptember 30i, a németek lakta cseho rszági területek Németországnak való átadásáról szóló müncheni négyhatalmi szerződés záradékának megfelelően 1938. november 2án Németország és Olaszország döntőbíróságával Bécsben módosították Magyarország és CsehSzlovákia 1920ban kialakított közös hatá rát. Azoknak a településeknek döntő többsége, amelyek 1910ben magyar többségűek voltak és 1920ban Csehszlovákiához lettek csatolva, ismét Magyarország fennhatósága alá kerültek. Az 1920 után erre a területre, az állam által elkobzott magyar birtokokra kö ltözött cseh és szlovák kolonisták nagyobbik része Szlovákia és Magyarország erről szóló megállapodásának megfelelően elhagyta a szóban forgó területet. A nyugati nagyhatalmak a bécsi döntést 194243ban visszamenőleges hatállyal semmisnek
