Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
14 Agim Ceku kormányfő szerint Koszovónak megvan a maga hivatalos védelmi ereje. A politikus felszólította a koszovóiakat, hogy ezt az erőt támogassák, mert ezzel lehet a legjobban meg őrizni a tartományban a békét és a stabilitást. Az Albán Nemzeti Hadsereg a most bemutatotthoz hasonló erőfitogtató akciót pár hónappal ezelőtt már végrehajtott. A KFOR szóvivője szerint az ENSZkatonák határozottan fognak cselekedni, ha "összeakadnak" a f ekete egyenruhásokkal. vissza Az albánok megbocsátanak, de nem felejtenek - az FN.hu exkluzív interjúja Agim Ceku koszovói miniszterelnökkel FigyelőNet 2007. október 4. Angyal Ágnes, Pristina A koszovói miniszterelnök szerint hamarosan minden ország elfogadja a függetlenséget, országa pedig ideális hely a befektetőknek. Szerbiával szeretnének jó szomszédsági viszonyt kialakítani, hajlandóak megbocsátani, de nem felejtik el a múltat. A FigyelőNet exkluzív interjúja Agim Cekuval. Ha jól emlékszem, nemrég úgy nyilatkozott, Önt nem érdekli a pártpolitika, csak a stabilitás és Koszovó biztonsága. Valóban nem vagyok érdekelt a pártpolitikában a katonai hátterem és karrierem miatt, engem meghívtak erre a pozícióra. Amikor el vállaltam a felkérést, a célom az államépítés volt, nem pedig a politika alakítása. Mivel a státus kérdése még nincs eldöntve, a közelgő választásokon nem hiszem hogy indulnom kéne. A státus rendezése után eldöntöm, hogyan veszek részt a továbbiakban a pol itikában. De nem tartom majd magam távol, részt fogok venni, ha nem is a kormányban, de a politikában mindenképp. A független államiság nemcsak a demokratikusan választott szerveket jelenti – amelyek már most is léteznek – de rengeteg más területet is, kö ztük a diplomáciát és a védelmet. Koszovó vezetése – beleértve Önt is – felkészült, hogy ellássa, megvalósítsa ezeket a feladatokat? Tudom, hogy Koszovó felkészült a függetlenségre. Készen állunk arra, hogy szembenézzünk a függetlenség kihívásaival. Minde z nem működhet, ha nincs jogállam, illetve nemzetbiztonsági intézmények, amelyek garantálják Koszovó békéjét és stabilitását. A nemzetközi közösséggel közösen tervezzük a biztonsági rendszerünk fejlesztését és egy professzionális diplomáciai kar felállítás át. A NATOval együttműködésben dolgozunk a biztonsági erőkkel kapcsolatos jogi keret kidolgozásán, amely áttekinthető és NATOkompatibilis lesz. Úgy gondolom, van elég szakértelmünk és kapacitásunk ahhoz, hogy az új struktúrát teljesen a nemzetközi alapel vek és standardok szerint állítsuk fel. Melyek lesznek az új állam legfőbb prioritásai, különös tekintettel a gazdaságra és a szociális ellátórendszerre? A gazdaság természetesen a legnagyobb kihívás a számunkra. Úgy gondolom, Koszovónak van lehetősége a gazdasági növekedésre, és nem kérdés, hogy egy önmagában is életképes állam lesz. Rengeteg forrásunk van. Az első és legfontosabb a fiatal és dinamikus lakosság, ez a legnagyobb előnyünk. Másodszor a természeti kincseink. Koszovó gazdag lignitben, ásványo kban. A mezőgazdaságban szintén van lehetőség. Jobban ki kell használnunk a földrajzi helyzetünket – Európa és Ázsia keresztútján fekszünk – és fejlesztenünk kell az infrastruktúrát. Sok mindent tettünk is már: kiépítettük a gazdasági, jogi és financiális kereteket. Mostanra egy nyitott piacgazdaságot teremtettünk. Aláírtunk egy sor szabadkereskedelmi egyezményt, köztük a CEFTAval is. Koszovó tehát egy kicsi, de dinamikusan fejlődő piac, amely nyitott a világra és ideális hely a befektetéseknek. A státus a zonban probléma. Minden befektetőnek tisztánlátás kell. Sokan mutatnak érdeklődést, engem is nap mint nap többen felkeresnek a potenciális befektetők közül, ám egyelőre várnak. És a szociális intézményrendszert illetően mik a kilátások? Átmenetben vagyun k egy irányított gazdaságból a piaci alapú gazdaság felé. Ebben az időszakban különböző problémákkal nézünk szembe. Meg kell változtatnunk az emberek szemléletmódját: ez már nem egy szocialista