Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
9 nincs semmilyen más partnere. Kedden értésünkre adták, hogy a magyar elnököt is hasonló gondolkodás - és cselekvés - sújtja." vissza Konferencia Salgótarjánban a szlovákmagyar lakosságcseréről Salgó tarján, 2007. október 4., csütörtök (MTI) - Szlovák és magyar előadók közreműködésével kezdődött kétnapos tudományos konferencia Salgótarjánban csütörtökön a második világháború utáni, a Benesdekrétumok alapján végrehajtott szlovákmagyar lakosságcseréről . A történészek álláspontja egységes abban, hogy a Szovjetunió nyomására 1946. február 27én Budapesten aláírt lakosságcsereegyezmény egy háborús győztes és egy háborús vesztes ország megállapodása. Vadkerty Katalin éjsekújvári történész máig megvála szolatlan kérdésnek nevezte, hogy mi késztette a magyar delegációt az egyezmény aláírására, hiszen a dokumentumokban tisztázatlan fogalmak szerepelnek. Válasza szerint talán éppen ez segítette hozzá Magyarországot, hogy 1946 tavasza helyett egy évvel későb b kezdte meg az áttelepítést, megvédve ezzel 4050 ezer magyart. Az etnikailag tiszta cseh és szlovák állam megteremtése érdekében telepítették ki Csehszlovákiából 1944től a háborús bűnösként számontartott német és magyar kisebbséget Eduard Benes közt ársasági elnök dekrétumai alapján. Vadkerty Katalin elmondta: a nyugati nagyhatalmak által nem támogatott, 16 cikkelyből álló szlovákmagyar egyezmény értelmében Csehszlovákia megszerezte a magyarországi toborzás irányítási és végrehajtási jogát. Tarta lmazta a dokumentum, hogy a kitelepítettek tulajdona a csehszlovák állam tulajdonába megy át, kártérítést a magyar áttelepítettek csak 50 hektárig igényelhetnek. 1946ban a tulajdon megszerzéséről illetve megvédéséről folyt az egyezkedés a két ország közöt t, majd 1947. április 11én megindították Léva környékéről az első transzportokat. Popély Árpád somorjai történész kifejtette: az eredeti tervekhez képest mérsékelt nagyságrendben zajlott le a lakosságcsere. 1946 áprilisa és 1947 decembere között a fel vidéki magyarság 15 százalékát telepítették ki, a magyar adatok szerint 87.839, a szlovák adatok szerint 89.660 embert. Elmondta: az 1945. július 3án tartott potsdami konferencián még 400 ezer kitelepítendő magyarról beszéltek, ügyelve arra, hogy azok at, akik vegyesházasság vagy asszimiláció folytán - kisebbségi jogok nélkül - az országban maradhatnak, az ország különböző régióiba telepítsék szét. Gyurgyík László pozsonyi szociológus arról szólt, hogy a mai Szlovákia területén háromszor csökkent je lentősen a magyar lakosság aránya, az első illetve a második világháborút követő években, majd az 1990es években. 2001es adatokra hivatkozva közölte: a magyar szülők gyerekeinek 6,5, míg a vegyes házasságokból született gyerekeknek 80 százaléka választja a szlovák nemzetiséget. Gulyás László szegedi történész azon meggyőződésének adott hangot, hogy a lakosságcsere előzménye még 1918ra, 1920ra tehető. Úgy fogalmazott: "Olyan csehszlovákmagyar határ születik meg Trianonban, amely többszázezer mag yart tesz a csehszlovák államhoz, ennek következtében a konfliktust belekódolja a csehszlovák állam történetébe, és ez vezet 1938hoz, ez vezet az 194547 közötti lakosságcseréhez, és véleményem szerint ez vezet a mai szlovákmagyar feszültséghez is." A salgótarjáni tudományos konferenciát köszöntő Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy aktuálissá vált a kérdés, miután a szlovák parlament szeptember 20án határozatban szentesítette a Benesdekrétumokat. Eduard Benes 143 dekrétumot bocsátott ki, ezekből 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre. Hrubík Béla úgy fogalmazott: józannak kell lenni, és kiutat kell találni, mert "mindig lesznek hatalomra é hes emberek, mindig lesznek vonatok, vagonok, és mindig lesznek, akiket bele tudnak tenni". vissza Göncz Kinga: Magyarországnak jelenleg nincsenek további eszközei a Benesügyben Budapest, 2007. október 4., csütörtök (M TI) - Magyarországnak most nincsenek további eszközei a Benesügyben - mondta Göncz Kinga külügyminiszter csütörtökön Budapesten. "Nem tudunk mit tenni most, őszintén szólva. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az itteni nagykövettel. A múlt héten leültem Ján Kubis külügyminiszter úrral, ezt meg fogom tenni feltehetően a következő héten is, próbálunk valamilyen megoldást találni. Nincsen más eszközünk" - m ondta Göncz Kinga a sajtóértekezleten. Ahhoz, hogy tovább lehessen lépni ebben a kérdésben gesztusokra lenne szükség szlovák oldalról, most azonban éppen ellenkező folyamatok zajlanak. Közös érdek, hogy ne ebbe az irányba menjen tovább a szlovákmagyar viszony - hangsúlyozta a külügyminiszter.
