Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-04
29 Románia Szövetségi Köztársaság? Új Magyar Szó 2007. október 4. Áttörést jelenthet a román politikában az az állásfoglalás, amelyben a Demokrata Párt tartományi parlament és ko rmány létrehozása mellett tör lándzsát. A gyakorlatilag az ország föderalizálását jelentő javaslatot a kormány elleni, tegnap elvetett bizalmatlansági indítvánnyal elfoglalt román politikum egyelőre nem kommentálta, az RMDSZ sem. A Magyar Ifjúsági Értekez let (Miért) viszont közleményében lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. A demokraták azonban a jelenlegi régiók megtartásával képzelik el azok hatáskörének kiterjesztését, míg az RMDSZ készülő javaslata ezek határainak megváltoztatásáról szól. Lapunk értes ülései szerint a közvélemény előtt október 13án, Marosvásárhelyen bemutatandó átszervezési javaslat egyik alapelve, hogy Maros, Kovászna és Hargita megye külön régiót alkosson, és hogy a jelenlegi 8 régió helyett 15 jöjjön létre: nyolc Erdélyben, hét a Ká rpátokon kívüli területeken – utóbbiak közül négy Moldvában. Az erdélyi régiókat illetően vitás kérdés a szakértői csoporton belül, hogy Arad a partiumi régióhoz tartozzone vagy pedig a bánságihoz, míg Szilágy megye Kolozshoz vagy Szatmárhoz csatlakozzone. Néhány kérdőjel megmaradt a keleti és déli régiókat illetően is, amelyek esetenként két, három vagy négy megyéből állnának. Ezek az alapelvek egyébként megjelennek a Csutak István volt európai integrációs államtitkár által összeállított tanulmánykötetb en, amelyet az ÚMSZ Régiók melléklete részletesen ismertetett (és amelynek alapján a fenti térképen körvonalaztuk a régiós határokat). A szakértői csoportban most is részt vevő Csutak kérdésünkre – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem kívánt tov ábbi részletekkel szolgálni a tervezetet illetően, mint mondotta: még nem alakult ki a végleges álláspont a szövetségen belül. ► A „harmadik köztársaság” A régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZkezdeményezést egyébként – mint arról hírt adtunk – éppen a koalíciós társ egyik vezető egyénisége, a képviselőház liberális elnöke bírálta elsőként. Bogdan Olteanu hétfőn Marosvásárhelyen kijelentette, nem tartja szerencsésnek a régiók etnikai alapú átrajzolását. Ugyanakkor került nyilvánosságra a Demokrata Párt ( PD) azon alapdokumentuma is, amelyet a Tiszta Parlamentért Koalíció kérdőíve alapján állítottak össze az alakulat szakpolitikusai, és amelyben a PD regionális kormányok és parlamentek által irányított régiók létrehozása mellett foglal állást. Ez egymagába n nem újdonság, hiszen egy ideje már nem kizárólag az RMDSZ politikusai mondogatják, hogy a jelenlegi régiók amolyan „baráti társaságok”. A megállapítás a regionális fejlesztésről szóló, 1998ban született törvényen alapszik, amely már a régiók megalakulás át is a megyei tanácsok képviselőinek szabad belátására bízta, a jogi eszközöket pedig csaknem teljes mértékben mellőzte. A fordulatot az jelenti, hogy a Demokrata Párt a román formációk közül elsőként állást foglal a regionális parlamentek, illetve kormá nyok megalakulása mellett. Ez gyakorlatilag a sokat emlegetett és a román politikum által eddig lehurrogott föderalizálás elfogadását jelenti. Ennek a demokraták is tudatában vannak, és jelzik is – a „harmadik köztársaság” kifejezés használata révén – , hog y a gyökeres változtatás hívei. Ugyanakkor leszögezik, hogy nem látnak esélyt az azonnali változtatásra. ► Föderalizálás – hogyan? A föderalizálás előfeltétele az ország területi felosztásának módosítása. A megyék rendszeréről az alkotmány rendelkezik, m árpedig az alaptörvény módosítása – bár az utóbbi időben is élénk vita zajlott a kérdés kapcsán – belátható időn belül aligha lehetséges. A demokraták egy másik érvet is felhoznak a kényszerű halasztás mellett: a területi felosztás új rendszerének megalapo zásához szükség van arra a tapasztalatra, amelyet a 2013ig terjedő költségvetési periódusban szerezhet Románia a regionális fejlesztésre elkülönített európai uniós pénzalapok lehívása révén.
