Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-27
17 emlékeztetett: a két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkel yéből mindeddig csak tizenkilencet sikerült megvitatni. Lia Olguţa Vasilescu egyébként maga is „felháborító szemtelenségnek” nevezte az RMDSZ szándékát. „Szemtelenség, hogy miközben hat százalékkal rendelkezel a parlamentben, elfogadtatni akarsz egy ilyen törvényt” – hangsúlyozta a politikus , aki nem halasztani, hanem egyszerűen ejteni kellene a kisebbségi törvényt. vissza A kisebbségi oktatás esélye Új Magyar Szó 2007. szeptember 27. Valós esélyt jelenthet a kisebbségi o ktatás kapcsán felmerülő problémák rendezésére a közoktatási törvénytervezet. Erről Markó Béla szövetségi elnök beszélt azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagjai az oktatási tárca képviselőinek jelenlétében megvitatták az új jog szabályt. Markó reményét fejezte ki, hogy ezúttal sikerül elérni a történelem és földrajz anyanyelven történő oktatását, és ismét leszögezte: fontos lenne, ha a román nyelvet alternatív tankönyvekből, sajátos tanterv szerint oktatnák az elemitől a középisk oláig. A politikus a decentralizációs folyamat felgyorsítását is szorgalmazza. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához juttatják el, amely továbbítja majd azokat az oktat ási tárcának. A nemrég létrehozott Kisebbségkutató Intézet elnöke, Horváth István, a tanácskozáson ismertette az intézmény terveit. Arról tájékoztatott, hogy átfogó leltárt kíván készíteni a Romániában élő kisebbségek kulturális örökségéről. vissza Edzőmérkőzés Új Magyar Szó 2007. szeptermber 27. Szerző: Simon Judit Az edzőmérkőzés eredménye egyébként nem tükrözi a valós erőviszonyokat. A nyugat- és középkeleteurópai tapasztalat azt bizonyítja, a választópolgároknak kevé sbé fontos melyik párt küldhet több képviselőt az EPbe. Példa erre Magyarország, ahol a jelenlegi ellenzék „nyerte” az európai parlamenti választásokat, aztán meg alulmaradt a hazai megmérettetésben. Benyújtották a pártok az európai parlamenti választási névsoraikat. Most már nagyjából tudható, kik képviselhetik majd Romániát az Unió törvényhozásában. Azért csak nagyjából, mert elképzelhető, hogy egyegy személyiség visszalép, mivel csak nevét adta, hogy emelje a lista fényét, urnákhoz csalogassa a szavaz ókat. Volt, aki alapállásból nem vállalta a szereplést. Ki azért, mert másfél év Európáért nem kockáztatja, hogy szélre kerüljön a hazai politikai pályán, kinek pedig nem volt kedve pártja színeiben pompázni, mert attól tart, nem elég elegáns számára a mez . Akad néhány olyan személyiség is, aki ugyan szívesen élt volna akár rövid ideig is Brüsszelben, de egy ígérettel vagy fenyegetéssel itthon tartották. A profi politikusok pontosan tudják: ez a megmérettetés nem kecsegtet hosszú távú politikai karrierrel. Tulajdonképpen csak edzés a jövő évi nagy mérkőzésre, az általános választásokra. Mert akárhogy számoljuk, a négy év több, mint a másfél, és ha nem is hangzik olyan előkelően hazai képviselőnek lenni, mint európainak, sokkal kifizetődőbb. Igazi tétje teh át a parlamenti és helyhatósági választásoknak van, erre készülnek a román pártok és politikusok. Aki jól szerepel az EPválasztásokon, lobogtathatja győzelmét választói előtt, aki rosszul, elmondhatja: nem is hajtott nagyon, hiszen csak tréningezett a dön tő meccsre. Az edzőmérkőzés eredménye egyébként nem tükrözi a valós erőviszonyokat, a lakosság valós szándékát arra, hogy kik üljenek a hazai törvényhozásba, illetve kik vezessék az országot. A nyugat- és középkeleteurópai tapasztalat azt bizonyítja, ho gy a választópolgároknak kevésbé fontos, melyik párt küldhet több képviselőt az EPbe. A
