Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
26 3. az ezen döntések alapján létrejött jogi és vagyoni viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlano k." A háború utáni törvények az ország államiságának alapjai A cseh előzmények után a szlovák parlament csak az alkalmat várta arra, hogy ilyen döntést hozhasson – mondta a Magyar Hírlapnak Szarka László történész. A szlovák – magyar kapcsolatokat kiváló an ismerő szakember szerint a Benesdekrétumokkal kapcsolatban a szlovák politikai erők között éppen olyan szilárd konszenzus van, mint a cseh pártok között. A pozsonyi parlamenti döntés háttereként Szarka több szempontot is felsorolt: egyfelől a szlováko k félnek a vagyonjogi kérdések újbóli megnyitásától, másfelől a Magyar Koalíció Pártja korábbi békéltető kezdeményezését összekapcsolják az autonómiától való félelemmel. Ráadásul megpróbálják elszigetelni a magyar pártot, hogy ne vállalhasson ismét kormány zati szerepet. A határozat a szlovák államiság belső koherenciáját is hivatott megerősíteni. "A szlovák nemzetállam történelmi panteonját rakják össze, ami időnként panoptikummá válik; ennek fontos elemei a Benesdekrétumok" – érvelt a történész. A törté nelmi és aktuálpolitikai szempontokon túltekintve is súlyosnak nevezhető a pozsonyi határozat – erősítette meg Szarka. Mint mondta: lefékezi az időről időre beindulni látszó szlovák – magyar megbékélési folyamatot. A döntés ugyanis arra utal, hogy jelentős t ávolság van a két társadalom történelemfelfogása között. A kutató úgy látja: a kommunista rendszerek összeomlása után anyagi kárpótlás lehetősége is megnyílhatott volna a Benesdekrétumok áldozatai előtt, ám az elmúlt tizenhét évben nem ebbe az irányba mo zdultak a folyamatok. Egyébként már csak szimbolikus kárpótlásról lehetne szó, amivel azonban nemcsak Szlovákia, hanem Magyarország is adós – az úgynevezett csorbatói egyezmény nyomán – a második világháború után Magyarországra telepített felvidéki magyar oknak. Slota irigyli a cseheket Ján Slota, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke állítása szerint DélSzlovákiában a németek sem hajtottak végre annyira "elvetemült tetteket" a második világháború idején, mint a magyar fasiszták. Slota egy v ele készült interjúban ismét egyetértését fejezte ki azzal, hogy Csehországból a második világháború után kitelepítették a szudétanémeteket. "Én természetesen egyetértek a cseh nemzet döntő többségével, hogy azt, amit a háború után tettek, azt helyesen te tték" – jelentette ki a politikus, s egyben felszólította a cseh politikai élet képviselőit, hogy támogassák Szlovákiát. "Össze kell tartanunk. Valamiféle magyarok itt, KözépEurópában nem ugrálhatnak, és nem teremthetnek olyan feszültséget, amely valami n agyon rosszba csaphat át. Ezt KözépEurópában senki sem akarja" – mondta. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke egy korábbi nyilatkozatában nyíltan jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, s ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. vissza Csodára számít Koszovó Magyar Hírlap 2007.09.25. Két ember meghalt, egy súlyosan megsebesült tegnap hajnalban, amikor hatalmas robbanás történt egy kétszinte s pristinai épületben. A koszovói kormány szóvivője cáfolta, hogy a merénylet mögött politikai okok lennének. Robbanás történt tegnap hajnali két óra után egy pristinai épületben, a Bill Clinton volt amerikai elnökről elnevezett úton. Legalább tucatnyi sz omszédos üzletben és sok parkoló autóban is súlyos károk keletkeztek. A robbanás döreje felébresztette az egész várost, az emberek pánikba estek, nem tudták, mi történt.