Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
21 elmélyítéséhez, amiről a két kormányfő legutóbbi találkozóján állapodott meg. A magyar kormány a k ollektív bűnösség elvének elutasításáról adott ki közleményt, amelyben leszögezte, hogy a Benesdekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. A pozsonyi magyar nagykövet a szlovák külügyminisztériumba készül, hogy beszámoljon a magyar álláspo ntról. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) csütörtök este azt indítványozta, hogy rendeljék haza a magyar nagykövetet Pozsonyból. Surján László a párt alelnöke és európai parlamenti (EP) képviselő szerint „Európa polgárai eddig abban a tudatban éltek, ho gy a kollektív bűnösség már a történelem szemétdombjára került”. Az SZDSZtől SzentIványi István, liberális EPképviselő reagált: JeanMarie Cavadához, az EP állampolgári bizottságának elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy a testület tűzze napirendjére a szlovák parlamenti határozat kérdését. A kollektív bűnösség elve a liberálisok számára is elfogadhatatlan: „A határozat elfogadása a szlovákiai kormánykoalíció valamennyi szereplőjét végleg diszkreditálja Európában” – áll a párt közleményében. Az MSZP nevében Kozma József ítélte el a tegnapi döntést. „A szlovák parlament támadó magatartása azért is elfogadhatatlan, mert a magyar országgyűlés politikai pártjai számára mindig is fontos volt a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és megtartása” – fogalmaz a z MSZP Külügyi- és Európai Ügyek munkacsoportjának vezetője.„A 21. század Európájában ugyanúgy egymásra vannak utalva ezen országok és kisebbségeik, mint a történelem tragikus időszakaiban.” vissza Markó: "Európát kell elfo glalnunk!" Kitekintő / Háromszék | 2007.09.24. 09:45 "Egy új honfoglalás előtt állunk: most Európát kell elfoglalnunk, ott kell lennünk minél nagyobb súllyal, szakértelemmel és tudással az Európai Parlamentben" — mondta Markó Béla szövetségi elnök szomb aton az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján a kolozsvári városháza dísztermében. A politikus felhívta a figyelmet, ebben a látszólag rövid másfél éves időszakban dőlnek el fontos kisebbségjogi és autonómiakérdések Európában, de olyan jelentős költ ségvetési kérdések is, amelyek meghatározzák majd, milyen és mekkora uniós források válnak hozzáférhetővé a régiók számára. A magyar önkormányzatoknak minél alaposabban fel kell készülniük az uniós támogatások fogadására: az óra ugyanis ketyeg — figyelmezt etett az elnök, aki szerint teljesen téves az a vélekedés, miszerint az erős önkormányzati, parlamenti és EPképviselet nélkül is jár a magyarságnak a brüsszeli támogatás. ,,Nekünk valóban jár a támogatás, ám ezzel eddig sem és ezután sem fogunk sokat érni , ha ezt mi magunk meg nem szerezzük magunknak" — szögezte le. Markó kifejtette, szolidáris cselekvésre, egységes fellépésre van szükség a brüsszeli magyar képviselet biztosításához, és egyúttal keményen bírálta mindazokat, akik úgy vélekednek, nem fontos a brüsszeli jelenlét, és ennél fontosabb a versengés. ,,Nem szabad elfogadnunk ezt a bűnös demagógiát, hiszen ma sem egymással, hanem a románokkal vagyunk versenyben: ezzel csak azt tudjuk bebizonyítani, hogy Románia egy igazi, valós nemzetállam" — hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Az erős képviselet alapvetően s zükséges amiatt is, mert a tapasztalatok bizonyítják: a beindult pozitív folyamatok még visszafordíthatóak — mutatott rá. A konferencián bemutatták az EPválasztásokra benyújtandó 45 fős jelöltlistát. Az első helyeken Frunda György és Sógor Csaba szenátoro k, valamint Winkler Gyula távközlési miniszter szerepel. A lajstromon nem bejutó helyen négy háromszéki is megjelenik: a 12. helyen Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke, a 30. helyen Olosz Gergely, az Országos Energetikai Ügynökség vezetője, a 34. helyen Csizmadia Brigitta Magdolna fiatal kézdivásárhelyi némettanár, a 44. helyen Márton Árpád parlamenti képviselő. Székelyföldi autonómiát A Székelyföld sajátos autonómiáját fogja szorgalmazni az RMDSZ az EPben — jelentette be Markó Béla sajtótájékoztatóján . Hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is kiemelt célként kezeli a Székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését, álláspontja szerint alapvetően fontos, hogy az átszervezés nyomán a régiók valóban egy gazdasági és kulturális egységet képezzenek. vissza