Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
15 – a csángóügy „hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete” helyett „minél hangsúlyosabb képviselete”, – az egyházak és a politikum „partneri viszonyána k helyreállítása” helyett „viszonyának erősítése”, – az egyházaknak nyújtandó támogatások „depolitizálása” helyett „az egyházi autonómia tiszteletben tartása”. Így kerültek ki továbbá az egyeztetett szövegből olyan megfogalmazások mint: – „az erdélyi ma gyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső sokszínűség és többszólamúság hasznosításával”, – „a közpénzek elosztásának és fe lhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása”, – „a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása”, – „a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása”. A munkacsoportok közötti egyezte tés harmadik fordulójának végén derült ki egyértelműen, hogy az RMDSZ tárgyalói olyan szándéknyilatkozat elfogadását szeretnék, amely rögzíti ugyan az együttműködést a közösen prioritásnak tekintett célok elérése érdekében, de konkrét határidőket és felelő sségeket megállapító cselekvési tervet nem kívánnak ebbe belefoglalni. Az is világossá vált, hogy nincs hajlandóság a politikai rendszer „kemény részeit” érintő kérdésekről érdemben tárgyalni, úgy mint: – a pluralizmus érvényesítésének konkrét formái, – a közös döntések kialakításának és betartásának mechanizmusai, – a választási együttműködés módozatainak konkretizálása, – a támogatási rendszer reformja, a támogatások elosztásának depolitizálása – a státusirodák közszolgálativá tétele, – a képvise let eddigi monopóliumából származó közösségi vagyon közös használata. Ekkor Tőkés László tárgyalócsapata egy garanciákat és határidőket rögzítő konkrét cselekvési tervet terjesztett elő, mely a megállapodáshoz mellékletként csatolandó, annak szerves része ként, továbbá pontosította álláspontját a három függőben maradt, a reform stratégiai magját jelentő – a választási együttműködésre, a támogatáspolitikára és a közösségi vagyonhasználatra, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szerkezetére, hatás körére és működésére vonatkozó – kérdésben. Mindezekből a munkacsoportok közötti negyedik – utolsó – egyeztetésen csak az EMEF szerkezetében és hatáskörében