Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
7 Még csak meg se kéne erőltetnünk a fant áziánkat ahhoz, hogy a kezdeményezés mögött az elnök asszony politikai ambícióit sejdítsük. A határon túli magyar problematikum az elmúlt években kiszorult a magyar politikából, nem kis részben a Gyurcsánykormány tudatos erőfeszítései miatt. Szili most el őáll a kormánypolitika ellenkezőjével, ha a miniszterelnök felszámolta a Máértet, akkor ő javasol többpártilag valami hasonlót helyette, hátha jó pontokat szerez Gyurcsány külső vagy belső ellenzékénél, még az is lehet, hogy 2010ben megint nekifut, és akk orra akar elrakni valamit a konszenzuális, nemzeti kiegyezéses, nemzeti sorskérdésekre fogékonyos imázsból – ez lenne a nem túl érdekes része a történetnek. A szomorú része meg az, hogy e szavaknak – nemzetpolitika, nemzetstratégia, meg a többi: területi a utonómia, ilyen autonómia, olyan au tonómia, kettős állampolgárság – idestova húsz éve nem sikerül értelmet találni. (A területi autonómiával legutóbb az államelnök is próbálkozott, a Vajdaságban beszélt ennek üdvös mivoltáról – de csak hogy pár nap múlva egy másik elnök, Nicolas Sarkozy sep erc alatt vágja el e gondolat fonalát: „semmiféle területi demarkációt nem tudunk támogatni".) És még ha sikerülne is értelmet tulajdonítani e fogalmaknak, az sem jelentene semmit, ugyanis százszor, ezerszer derült ki, hogy részben nem megvalósíthatók, ami meg megvalósítható belőlük, az már rég megvalósult. Leginkább magától – már ha a kisebbségi magyar pártok erőfeszítéseire, a román és szlovák politika demokratizálódására és ezen országok uniós tagságára mondhatjuk azt, hogy magától. Az elmúlt tizenhét é vben a hat. túli m.ok Romániában és Szlovákiában önkormányzati és parlamenti képviselők, miniszterek, miniszterelnökhelyettesek, polgármesterek sokasága révén érvényesíthették speciális érdekeiket; könyvekben, újságokban, honlapokon, egyetemeken, iskolák ban, templomokban, civil szervezetekben találhatták meg nemzeti önazonosságukat; azok a vidékek pedig, ahol ők is élnek, a dinamikusan fejlődő szlovák és román gazdaság meg az uniós pénzek miatt nemegyszer nagyobb jóléttel kecsegtetnek, mint az „anyaország ”. A valóság egyre messzebbre távolodott holt szavainktól. És egyre messzebbre fog. Ülünk az unióban a sarokban, e töküres szavakat hajtogatjuk, nem létező problémákat akarunk semmit nem jelentő fogalmak segítségével megoldni, mígnem az identitásnak, amit meg akarunk őrizni, néhány múzeumi tárgyon kívül semmi egyéb tartalma nem lesz, mint hogy meg akarjuk az identitást őrizni. Néha belénk botlanak más, mozgékonyabb nemzetek, akik tesznekvesznek, pénzt keresnek, problémákat oldanak meg; és saját magukon kív ül más érdekes dolgok is érdeklik őket, minek következtében párbeszédben állnak másokkal. Ó, kiáltanak fel, midőn megpillantanak minket. Kik ezek? És mit akarnak? Hát... öööö... ezek azok, akik. Magukat őrzik. Aha. Hm. Érdekes. Hát, sok szerencsét. vissza Slota állítása szerint a magyar fasiszták a háború alatt rosszabbak voltak a németeknél Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2007. szeptember 24., hétfő (MTI) - Ján Slota, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt ( SNS) elnökének állítása szerint a németek sem hajtottak végre annyira "elvetemült tetteket" a II. világháború idején, mint a magyar fasiszták DélSzlovákiában. "Elnézést, de a németek szó szerint talán kevésbé elvetemült tetteket hajtottak végre, mint a magyar fasiszták DélSzlovákiában" - jelentette ki a szlovák kormánypárti politikus egy interjújában a hét végén, amelyet a cseh CTK hírügynökségnek adott. A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap, amely hétfőn idézett az interjúból, a nacionalista szlovák politikus állításával kapcsolatban megjegyezte, hogy Slota kijelentése "szöges ellentétben van a történelmi tényekkel". "A szlovákok az áta dott területeken - hasonlóan, mint a csehek a Szudétavidéken - ugyan kemény asszimilációnak voltak kitéve, de a magyar "megszállás" idején a szlovák lakosság körében nem került sor nagyobb számú emberveszteségre" - írja a lap szerkesztője Lubos Palata. Slota a CTKnak adott interjújában ismét egyetértését fejezte ki azzal, hogy Csehországból a II. világháború után kitelepítették a szudétanémeteket. "Én természetesen egyetértek a cseh nemzet döntő többségével, hogy az, amit a háború után tettek, azt helyesen tették" - jelentette ki a szlovák nacionalisták vezérének tartott politikus, s egyben felszólította a cseh politikai élet képviseleőit, hogy támogassák Szlovákiát. "Össze kell tartanunk. Valamiféle magyarok itt KözépEurópában nem ugrálhatnak és nem teremthetnek olyan feszültséget, amely valami nagyon rosszba csaphat át. Ezt KözépEurópában senki nem akarja" - mondta Slota.
