Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-24
11 A Nyugat támogatja Koszovó függetlenségét, de Oroszország megakadályozta a Koszovó stát usát rendezni hivatott Ahtisaariterv elfogadását a Biztonsági Tanácsban. Koszovó és Szerbia vezetői pénteken New Yorkban tartanak közvetlen tárgyalást Koszovó sorsáról. vissza Fejlemények a Benesdekrétumok ügyében Kitekintő / bumm.sk / felvidek.ma | 2007.09.23. 09:00 Komoly felháborodást vál tott ki a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benešdekrétumok érinthetetlenségéről szóló határozata. Összefoglaló. Sólyom: előre, ne hátra! A pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyarszlovák kapcsolatok fejlődését - közölte Sólyom László, miután a V4 államfői találkozójának keretében a tervezettnél jóval hosszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel. Sólyom László a találkozót követően kifejtette, Ivan Gašparovičcsal jövőbe mutató politikát kezdtek el folytatni. Ezért tartottak közös előadásokat először szlovák, majd magyar egyetemen. "Szerettük volna a fiatalokkal megértetni, hogy ne sérelmi politikát folytassunk, az onban ez az aktusa a szlovák parlamentnek keresztülhúzta ezt a jószándékot is" - fogalmazott a köztársasági elnök. Gašparovič: miért nem fogadta be őket az anyaország? A hosszúra nyúlt megbeszélés ellenére nem közeledtek az álláspontok. "Elnök úr azt mon dta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk, tisztázni kell a múltat". Ha a múltról csak sztereotípiák, érzelmek maradnak, akkor biztosan nem lesz megbékélés. Sólyom László a megbeszélés során tisztázni kív ánta a cseh és a szlovák helyzet közötti különbséget. Azt, hogy Csehország világos különbséget tett a németek és a magyarok kitelepítésének indokai között, akárcsak a második világháború után a nagyhatalmak. "Elnök úr azt mondja, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart?" - idézte fel a megbeszélésekről a köztársasági elnök. Válaszként kifejtette,az akkori politika szerint területtel együtt történhetett volna ez meg. Az ezt követő lakosságcsere során pedig a szlovákok önként jelentkezhette k a hazatérésre, a magyarokat azonban kényszerítették az áttelepülésre. Ideje lenne A lakosságcsere hatvanadik évfordulója kapcsán ismét előtérbe került, hogy ideje lenne végre az európai normák szerint elnézést kérni azoktól, akiket akkor súlyos igazság talanság ért - fűzte hozzá az államfő. "Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni". A köztársasá gi elnök szerint a Magyar Koalíció Pártjának egy megbékélési nyilatkozatra tett korábbi javaslata nem válthatott ki ilyen reakciót Szlovákiától. Emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság a rendszerváltás után eltörölte a németeket sújtó, hasonló t örvényeket. Nincs esély? "Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a m agyarokat?" - tájékoztatott Sólyom László. Hozzáfűzte: "Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja". Egy kérdés kapcsán az államfő azt mondta, tárgyalópartnerével tisztázták, szó sincs arról, hogy most bosszúá llás és kölcsönös retorzió következne, azonban nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák parlamenti határozatot.
