Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-24
9 különösebben győzködni az embereket, hiszen valamennyien jobb körülmények közé mentek, mint amilyenekben ott éltek. Máig emlékszem egy több kisgyermekkel egyedül maradt hadiözvegyre, aki azzal indokolta a jelentkezését, hogy Csehszlovákiában van cukor." Mint Skultéty mondja, "Miskolc környékén én öntudatos szlovákkal, aki azért települt volna át, mert az anyaország (sz lovák) kultúrája után vágyott, nem találkoztam. Mindenki egészen prózai szempontok alapján döntött". A ma Magyarországon élő Skultéty Csaba úgy látja: a szlovák történelemismeretből és a szemléletből máig nem tűntek el az egykori téveszmék, miszerint "Csehszlovákiából már az első világháború után minden magyart ki kellett volna takarítani." Skultéty e szemlélet indokait így magyarázza: "A szlovákság mint politikailag fiatal nemzet sorozatosan hozzájutott az ingyenzsákmány lehetőségéhez. Amikor megalakult a klérofasiszta szlovák állam, nagyon sok csehet utasítottak ki, és tették rá a kezüket a javaikra. Utána a zsidókat deportálták, vagyonukat arizálták (árjásították), majd a szepességi németeket és a magyarokat fosztották meg mindenüktől. Mindent könnyen kaptak és minden hibás lépésük következmények nélkül maradt. Aki a háború alatt északon Hlinkagárdi sta volt, abból a háború után egy csapásra a kitelepítetteket felügyelő partizángondnok lehetett délen". Skultéty szerint a magyarszlovák megbékélés ügyében azért nem lehet dűlőre jutni, "mert a magyar és szlovák nemzeti mozgalmak, a nemzeti öntudatra va ló ébredés között jelentős fáziseltolódás van". vissza A Székelyföld sajátos autonómiáját fogja szorgalmazni az RMDSZ az Európai Parlamentben Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2007. szeptember 23., vasár nap (MTI) - A Székelyföld sajátos autonómiáját fogja szorgalmazni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az Európai Parlamentben - jelentette be Markó Béla, a szövetség elnöke a hétvégén Kolozsváron. A szövetség Országos Önkormányzati Konferenc iáját követő sajtótájékoztatón a politikus hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is kiemelt célként kezeli a székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését, fontosnak tartja, hogy az átszervezés nyomán a régiók valóban egy gazdasági és kulturális egységet k épezzenek - mutatott rá Markó. A tanácskozáson az RMDSZ helyi és megyei önkormányzati képviselői, polgármesterei, parlamenti képviselői és kormányzati tisztségviselői tekintették át a regionális fejlesztési és beruházási lehetőségeket, a romániai magya r önkormányzatok helyzetét. Markó a konferencián a november 25én esedékes európai parlamenti választásokra utalva kifejtette: az RMDSZnek minél nagyobb súllyal, szakértelemmel és tudással kell jelen lennie az Európai Parlamentben. A következő másfél éves időszakban dőlnek el ugyanis fontos kisebbségjogi és autonómiakérdések Európában, de olyan jelentős költségvetési kérdések is, amelyek meghatározzák majd, milyen és mekkora uniós források válnak hozzáférhetővé a régiók számára. A magyar önkormán yzatoknak minél alaposabban fel kell készülniük az uniós támogatások fogadására - hangoztatta az elnök. Leszögezte: szolidáris cselekvésre, a romániai magyarság egységes fellépésére van szükség a brüsszeli magyar képviselet biztosításához. Az erős kép viseletre amiatt is szükség van, mert a tapasztalatok bizonyítják, hogy a beindult pozitív folyamatok még visszafordíthatóak a térségben - mutatott rá Markó Béla. Példaként említette, hogy az elmúlt napokban a szlovák parlament megerősítette a hírhedt Bene sdekrétumokat. Ez Markó szerint részben Magyarország, de az egész Kárpátmedencei magyarság kudarca is. vissza Az európai integráció is hozzájárul a flamandvallon ellentét kiéleződéséhez? - ELEMZÉS 2007. szeptember 24 ., hétfő (MTI) - A flamandvallon ellentétek miatt Belgiumnak már több mint három hónapja nincs kormánya, s a belpolitikai válság újra felveti a kérdést, hogy egyben marade a kis ország, amely otthont ad az európai integráció intézményeinek. "Közeled nek a váláshoz, már nemcsak külön ágyban, de külön hálószobában is alszanak" - jellemezte a flamand és a vallon közösség viszonyát Pierre Defraigne brüsszeli közgazdász, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének munkatársa a Newsweek című amerikai hetil apban. A flamand függetlenség követelése nem új jelenség: a 70es és 80as évek kérészéletű kormányai láttán még Itália is elsápadhatna. Ezúttal azonban a szokásosnál komolyabbnak tűnik a dolog: egy minap végzett közvéleménykutatás adatai szerint már a flamandok 39 százaléka tesz hitet a függetlenné válás mellett. Vitatott kérdés, hogy pontosan mennyivel támogatják a gazdagabb flamandok a szegényebb vallon területen folyósított szociális juttatásokat, de a flamandok köreiben elterjedt meggyőződés szer int óriási összegekről van szó. Ennek a
