Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-24
6 Dodik szerint Koszovó függetlensége ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el Boszniában − Milorad Dodik , a boszniai Szerb Köztársaság kormányának elnöke szerint Kosz ovó függetlenségének kikiáltása nehezen ellenőrizhető politikai folyamatokat indítana el a Szerb Köztársaságban (Vajdaságma.info) A szerb vezetők New Yorkban − A látogatás végén pedig részt vesznek a Koszovótárgyalásokon − A ké t belgrádi politikus a következő öt napban egy egész sor kétoldalú megbeszélést tart a külföldi államférfiakkal, köztük az orosz, a francia a kínai, a német külügyminiszterrel, az ENSZ és a NATO főtitkárával, a látogatás végén pedig részt vesznek a Koszovótárgyalásokon (Vajdaságma.info) Belga helyzetjelentés: se vele, se nélküle − Belgium adta a világnak Audrey Hepburnt , René Magrittet , a szaxofont és a sültkrumplit. A több mint tízmillió lakosú ország a múlt héten töltötte a 100. napját kormányzat nélkül. Az International Herald Tribune foglalta össze az eseményeket (Kitekintő) Európai Parlament: CSUtiltakozás − Tiltakozó határozat elfogadását javasolja a német keresztényszociális munkacsoport a Benesdekrétumok ügyében ( MN 9.o.) http://mn.mno.hu Cikkek: Megmérettetett Amerikai Magyar Nepszava / Szabadsag; 007. szeptember 18. Bartus László Nicolas Sarkozy magyarországi látogatása nemcsak azért rendkívüli, mert francia államfők ritká n látogatnak Budapestre, hanem azért is, mert Sarkozy magyar. Nehezen viseltük, hogy igyekezett e tényt elhomályosítani a franciák előtt, akik – hogy finoman szóljunk – nem annyira nyitottak az idegenekre. De az, hogy elnökké választása után ilyen hamar és a keleteurópai országok közül először Magyarországra látogatott el, mindent kifejez. Francia elnök nem sietne Budapestre, hacsak nem Sarkozynek hívják. Nicolas egyből Miklós lett, a mi Mikink, aki olyan magasra vitte Franciaországban, hogy ő lett az eln ök. Kizárólag a tehetsége révén, mert ilyen mélyről talán még senki nem érkezett az Elysée Palotába, mint ő. Egy magyar emigráns második generációs gyereke. Amerikai magyarok tudják, mit jelent ez, pedig az Egyesült Államok nyitottságát össze sem lehet has onlítani a franciákéval. Sarkozy minden budapesti sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy az apja magyar. Nos, akinek az apja magyar, az magyar. Vagyis azt mondta, hogy magyar vagyok. Ez olyan gesztus, amit értékelni kell. Ráadásul Nicolas Sarkozy nem szür ke figurája az új Európának, hanem érezhetően az elkövetkező évtizedek meghatározó személyisége lesz. Ahol megjelenik, történik valami, így van az Európai Unióban is. Megmozgatta az állóvizet, dinamizálta az uniót, és mennyivel inkább így lesz jövőre, amik or Franciaország lesz az EU soros elnöke. A magyar Sarkozy számítani akar Magyarországra, és a magyarok is számíthatnak Sarkozyre, ha ügyesek. Történelmi lehetőség, amit ki kellene használni. A parlamentben „stratégiai szövetséget” ajánlott (akinek van fü le a hallásra, az hallja), és „testvérinek” nevezte a viszonyt, aminél többet magyar a magyarnak nem mondhat. Ez felhívás keringőre. Sarkozy nem udvariaskodott, nem képmutatóskodott: elismerte, hogy Trianon óriási veszteség Magyarországnak, de világossá t ette, hogy ezt a magyarok maguknak köszönhetik. A magyarok rossz döntéseinek eredménye. Pont. Ezzel azt is üzente, hogy ideje felhagyni a bűnbakkereséssel, a lassan százéves „Nem, Nem, Soha!” irredentizmus kótyagos nosztalgiázásával, a franciák és főleg a zsidók okolásával. (Naná, ezt is a zsidók találták ki a magyarok ellen. Mert olyan hülyék, hogy fel akarták darabolni azt az országot, amit pedig kiszemeltek maguknak, hogy azt elfoglalják, brrrrr.) Megmondta, ne számítson senki területek visszacsatolásár a, a területi automómiát sem támogatják. Olyan Európát kell építeni, ahol nincsenek határok, és minden magyar jól érezheti magát benne, függetlenül attól, hogy Pesten, Marosvásárhelyen vagy Pozsonyban él. Sarkozy eljuthat idővel oda, hogy az EU ne tűrje ne mzetiségek
