Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-22
21 kapcso latos kárpótlási ügyben. Azügyben viszont nem adott iránymutatást a bíróság, hogyan is kellene döntenie a minisztériumnak. A cseh hatóságok hivatalos álláspontja szerint a Benesdekrétumok alapján létrejött jogi és vagyoni viszonyok ma már megváltoztatha tatlanok. A cseh parlamenti pártok erről 2002ben közös képviselőházi nyilatkozatot adtak ki, ami tartalmában eléggé hasonlít a szlovák parlament csütörtöki határozatához. (mti) A parlamentben igennel szavazók aránya azt is megmutatja, mekkora támogatássa l bír a szlovák társdalomban a Benesdekrétumok védelmének ötlete. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) összes képviselője nemmel szavazott, az egyedüli tartózkodó egy szlovák kereszténydemokrata képviselő volt. Címoldalon csak a magyar nyelvű lapok hozták a történetet, a szlovák újságok belső lapjaikon tárgyalták az ügyet. Berényi József az MKPfrakció nevében szólalt fel a szlovák parlamentben a csütörtöki szavazás előtt. Mint a Hírszerzőnek elmondta, a csütörtöki, nagy visszhangot kiváltó döntésnek kézzel fogható negatív következményei nem lesznek a magyar kisebbségre nézve. „Ez egy elrettentés volt a magyarok számára, egy erődemonstráció – mondta a Hírszerzőnek a politikus – arról szólt, hogy a második világháború káros következményeit nem lehet a magyaro k elképzelései szerint enyhíteni.” Határaikat féltik „Ez nemcsak politikai ügy, társadalmi kérdés is, óriási lélektani probléma” – mondta Berényi. „A magyarokban sokan nem létező ellenséget látnak, aki megkérdőjelezi az ország integritását.” Nem annyira a háborús kárpótlás kérdésről van szó, mint inkább arról, hogy a szlovákok attól tartanak: ha hozzányúlnak a vitatott törvénycsomaghoz, akkor határaik megkérdőjelezhetővé válnak. „Pedig nyolc évig kormányon voltunk, és mindent megtettünk a csatlakozásért. A határok számunkra is megkérdőjelezhetetlenek.” A Benesdekrétumok, illetve a második világháború kártételeinek enyhítése a szlovákmagyar lakosságcsere hatvanadik évfordulója alkalmából lett a közbeszéd tárgya Szlovákiában – mondta az MKP képviselője. A régmúlt jogszabálya melletti – tegnapihoz hasonló - kiállásra még nem volt példa az elmúlt 60 évben. 2005ben volt egy hasonló szlovák kezdeményezés, de az nem valósult meg. Az MKP a magyarországi pártok támogatásával néhány nappal ezelőtt tett javaslato t egy megbékélési nyilatkozat elfogadására, de ez nem találkozott a szlovák pártok szándékával. Sólyom László köztársasági elnök ezt pénteken úgy kommentálta: „Mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz". A dekrétumok a szlovák értelmezés szerint a második világháború utáni európai rendezés, a nácitlanító intézkedések részét képezik. Így a megerősítő határozat az 19451948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségének tudatát erősíti, jóllehet a határozatban helyet k apott egy mondat, amely szerint ezzel együtt "a kollektív bűnösség elvét elutasítja" a parlament – áll az MKP hivatalos közleményében. Pikírt szócsata az elnökök között A visegrádi négyek pénteken is zajló találkozóján Sólyom László egyórás megbeszélés t folytatott a Benesdekrétumokat szentesítő határozatról Ivan Gasparovic szlovák államfővel. Bár a megbeszélés hosszúra nyúlt, az álláspontok nem közeledtek: „Elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam: ahhoz, hogy a jövő felé fordu lhassunk, tisztázni kell a múltat” – fogalmazott Sólyom. Gasparovic azt firtatta, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart, mire a magyar államfő így válaszolt: az akkori politika szerint ez területtel együtt történhetett volna meg. A la kosságcsere sem volt egyforma a szlovákok és a magyarok számára: míg előbbiek önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat kényszerítették az áttelepülésre. "Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat" – idézte fel Sólyom László. "Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja". Hozzátette: "Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részük et kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni" – mondta Sólyom László.
