Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-18
20 hogyan tovább. Egyetértek azzal, hogy valóban őszinte szándék kell e hhez. Én a szlovák médiában nem emlékszem még ekkora nagyságú vitára, illetőleg pimasz felvetésre. A pártban úgy értékeljük, hogyha 10 millió koronát fektettünk volna a mediális programba, akkor sem tudtunk volna nagyobb eredményt elérni, mint most, hogy a meghatározó napilapok egész oldalakon keresztül foglalkoztak ezzel a témával. Tehát úgy gondolom, hogy azt sikerült elérnünk, hogy nemcsak a politikusi, hanem a polgárok fejében is rögződött az, hogy ez a téma elintézetlen, ezzel szembe kell nézni. A poli tikusok felelősége pedig az, hogy tovább vigyék ezt a gondolkodást. - Hogyan látja, milyen sorsa lesz majd a kezdeményezésnek? Ez is a fiók mélyére kerül? - Ez már nem a mi felelősségünk és már nem is töröm a fejem azon, hogy mi lesz ennek a jövője.. - Teh át tovább már nem szorgalmazzák ezt a kérdést? - Nem hiszem, hogy ebben a helyzetben a mi feladatunk lenne – bármiféle módon - a pártokat noszogatni. Ezt a dokumentumot és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásokat Európában mindenütt le fogjuk tenni az asztal ra. A szlovák kormánykoalíció pártjai mondják meg azt, hogy miért nem támogatnak egy esetleges ilyen utat. vissza (Pátria, sk, felvidek.ma) Ülésezett a KMKF KISZo 2007.09.18. Szombati lapszámunk egyik rövid hírében már beszámoltunk róla, hogy szeptember 14én megtartotta plenáris ülését a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A számos fontos döntést meghozó tanácskozáson kárpátaljai részről Brenzovics László, Dupka György, Kovács Miklós és Kőszeghy Elemér megy ei tanácsi képviselők vettek részt. Dr. Szili Katalin megnyitója után a kancelláriaminiszter ismertette a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati célokat. Pozitívumként említette Kiss Péter, hogy sikeresen működik a kölcsönös be nem avatkozás el ve, a Szülőföld Alap munkáját sikerült politikamentessé tenni. Elmondta: az eljövendőben is mindent elkövetnek az identitástudat megőrzése érdekében, s mint aláhúzta: különös tekintettel lesznek az EUn kívül rekedt magyar közösségekre. Elmondta, a magyar kormány kilencpontos intézkedéscsomagot dolgozott ki, s a vajdasági és kárpátaljai magyarság annyi plusztámogatást kap majd, amennyi pénz a vízumdíjakból befolyik. Meglepetést okozott, amikor – módosítva a magyar kormány eddigi álláspontján – azt is bejele ntette: híve az egyéni és a kulturális autonómiának. Ezt követően, kisebb módosításokkal, a határon túli magyar képviselők egyhangúlag fogadták el az Országgyűlés elnöke által beterjesztett "A magyar – magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés pers pektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után" című anyagot. A nemzetstratégiai dokumentum a gazdasági és infrastrukturális fejlesztésre helyezi a fő hangsúlyt. Mint Szili Katalin aláhúzta: "Az érzelemalapú helyett most egy pragma tikus nemzetpolitika következhet". A határokon átívelő fejlesztéspolitika kiemelten számít az Európai Unióra. A kívül rekedtekkel kapcsolatban például leszögezi: "Magyarországnak szorgalmaznia kell, hogy Kárpátalja az EU és Ukrajna, Vajdaság az EU és Szerb ia, DélBaranya pedig az EU és Horvátország fejlesztéspolitikai együttműködésének mintarégióját képezze". A minél eredményesebb érdekérvényesítés céljából, miként elhangzott, létrejön a határon túli magyarok brüsszeli lobbiirodája. Főleg a vajdaságiak és kárpátaljaiak hallgatták figyelemmel a külügyminisztérium államtitkár asszonyának előterjesztését arra vonatkozóan, miként hat a magyar – magyar kapcsolattartásra Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozása. Ukrajnával kapcsolatban Horváthné Dr. Fekszi M árta kifejtette: már az is komoly fegyvertény, hogy Brüsszel 70 euróról 35re csökkentette a vízumilletéket. További kategóriák számíthatnak arra, hogy díjmentesen jutnak hozzá a schengeni vízumhoz. Többek mellett a külkapcsolatokkal rendelkező üzletembere k, az újságírók, a civil szerveztek vezetői, a tanulmányi útra utazó diákok és kísérőik, a fogyatékosok és kísérőik, a gyógykezelésre utazók, a hat évnél fiatalabb gyerekek, a nyugdíjasok, a rokoni kapcsolattal rendelkezők, a sportrendezvényre, konferenciá ra utazók stb. A tárca számítása szerint a díjmentesség az Ukrajnában élő magyarok 40 – 50 százalékát érintheti, de várhatóan egyéb kedvezményeket is életbe léptetnek. A vízumokat maximum öt évre adják ki, a kérelem elbírálásának ideje legfeljebb öt nap. Az államtitkár asszony felhívta a figyelmet egy fontos dologra: a brüsszeli előírások szerint mindenki köteles lesz biztosítást kötni, s ez alól azok sem kivételek, akik amúgy díjmentesen jutnak a vízumhoz.
