Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-03
8 médiumok gerjesztette, hisztériába átátcsapó hangulatban ilyesmit állítani életveszélyes. Megtapasztalta ezt az utóbbi néhány hétben több független lap vezetője, akiknek életveszélyes fenyegetésekkel, kézigránátos merényletekkel, telefonos zaklatásokkal kellett szembenézniük. Másfelől a kormányzásának századik napja alkalmából nyilatkozó miniszterelnök legkieme lkedőbb sikerének ítélte, hogy Szerbiának sikerült megtartania Koszovót, vagyis orosz támogatással megakadályozta, hogy a (gyűlölt) Ahtisaariféle rendezési terv a BT elé kerüljön. Szerbia - úgymond - soha nem fogja megengedni, hogy az ENSZ alapokmányát ti porva, törvénytelen módon elragadják területének 15 százalékát! Kostunica szerint akár odáig is érdemes elmenni, hogy felrúgja az ország kapcsolatait mindazon államokkal, amelyek elismerik a tartomány törvénytelenül kikiáltott függetlenségét. Találgatják, mekkora fizetséget vár el Moszkva Belgrádtól. Szerb gazdasági szakértők úgy saccolják, hogy Koszovóra rámegy a bori rézbánya, a NIS (szerb olajvállalat), a JAT (légiforgalmi társaság) és a belgrádi repülőtér. Lehet benne valami, hiszen az utóbbi napokban több orosz oligarcha fordult meg Belgrádban, a helyi médiában szinte naponta szereplő belgrádi orosz nagykövet pedig így lelkendezett a minap: Oroszország és Szerbia között a második világháború óta nem volt ilyen jó kapcsolat. A Kostunica pártjából szárm azó miniszterek az elmúlt hetekben sorra azt nyilatkozták: meg kell akadályozni, hogy az Egyesült Államok NATOországot (!) hozzon létre Koszovóban. Ha ez mégis megtörténne, Szerbiának azonnal ki kell lépnie a békepartnerségből. Eddig egyedül Tadics elnök mondta ki, hogy Szerbiának semmi áron nem szabad feladnia európai irányultságát. A koszovói ENSZközigazgatás a múlt héten elrendelte, hogy november 17én tartsák meg az általános választásokat a tartományban. Belgrád figyelmeztetett: megtorolja, ha az al bán többség kinyilvánítja függetlenségét, és más államok elismerik. vissza KisMáért: nem akarnak újabb vasfüggönyt a határon túliak Népszava 2007.09.03. A határon túli magyar szervezetek fóruma, az úgynevezett KisM áért felszólította az érintett kormányokat, hogy a schengeni rendszer ne jelentsen új vasfüggönyt. A megbeszélésen nem esett szó a Magyar Gárdáról, de a Benesdekrétumok kérdését sem feszegették. A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képvi selnek az anyaországi tá mogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett szombati tanácskozásán. A megjelentek üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégiai dokumentumot, és remélik, hogy a kérdésben konszenzusos megállapodás születik a parlamenti pártok között – foglalta össze a bumm.sk szlovákiai magyar internetes portál a tanácskozás eredménye it. „A schengeni rendszeren belül olyan számítógépes nyomkövető rendszer működik, mely megkönnyíti a kívülről bejött polgárok mozgását is. Maga a tagállam is kidolgozhat olyan speciális eljárást, amellyel elősegíti a vízumhoz jutást a kárpátaljaiak, a szer biaiak és a romániaiak számára” – ismertette Csáky Pál, az MKP elnöke a megoldás egy lehetőségét. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék é s Kárpátalja anyaországi kapcsolattartásának biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárfo rgalom életbeléptetésére és az EUtagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását. A záródokumentum aláírói hang- súlyozzák, hogy a nemzeti kisebbsége k fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. A tanácskozás részt- vevői kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a mag yar kisebbségi közösségeket érintik. * Gémesi Ferenc szerint Duray Miklós nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy senki sem tudja, mit takar az idei költségvetésben szereplő nemzetpolitikai szempontból fontos támogatásokra szánt 2,2 milliárd forint – er ről a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára nyilatkozott. A határon túli
