Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-15
24 szerepünk volt abban, hogy a romániai magyar papság is állami fizetést kap. Kormányhatározatokat fogadtattunk el, amelyek által a magyar történelmi egyházak jelent ő s pénzeket kaptak felújításokra, javításokra. Ezzel nem dicsérni akarom az RMDSZt, hiszen csak a kötelességünket teljesítettük. Ilyen esetben, amikor te segíted a másikat, hogy újra dolgoz ni tudjon, teljesíteni tudja céljait, akkor úgy gondolod, hogy partneri viszonyban vagy az illet ő vel, és elvárod, hogy adott esetben ő is támogasson. A politika és az egyház mindig öszsze kell adja a tudását, erejét ahhoz, hogy a közösségnek segítsen. Sóg or Csaba Ne vitassuk, kinek a hibája Ön közel áll T ő kés Lászlóhoz és az ő t támogató szervezetekhez. Miért fogadta el a befutó helyet az RMDSZ európai parlamenti képvisel ő jelölti listáján? Én úgy vagyok az RMDSZ ellenzéke, mint Toró T. Tibor és EcksteinK ovács Péter. Mi mindmáig úgy gondoljuk, hogy az RMDSZ házát nemcsak kívülr ő l, hanem belülr ő l is javítani kell. Azért vállaltam el a jelölést, mert azt ígértük a választóknak, hogy három képvisel ő t küldünk Brüsszelbe. Nem a számokról és a személyekr ő l van s zó, hanem az öszszefogásról. Másodszor azért vállaltam, mert úgy vélem, hogy ha én rajta maradok ezen a listán, akkor van esély arra, hogy folytatódjon a párbeszéd az RMDSZen kívüliekkel is. Ha az RMDSZ most kibukik, feler ő södik azok ereje a Szövetségben, akik az eddigi párbeszédet is ellenezték. Továbbá nyilvánvaló, az én személyem arra is garancia lehet, hogy nem akad el az RMDSZ megújulása. Nem utolsósorban azért vállaltam a befutó helyet, mert a személyem a tisztességes kampány garanciája is lehet. Én erre fogok figyelni, hiszen nem az az érdekünk, hogy egymásnak ugrasszuk az embereket, hanem az, hogy minél nagyobb számban legyünk jelen Brüsszelben. Én az RMDSZen kívüli szervezeteknek azt tudom kívánni, hogy küldjék el ő k az emberüket az EPbe, az RMDS Znek pedig azt, hogy a Szövetségnek is legyen két képvisel ő je Brüszszelben. Ön azt mondta, hogy feler ő södtek azok a hangok, melyek próbálják megakadályozni a párbeszédet. Milyen er ő kre gondol? Markó Béla és Borbély László is elmondta, hogy az RMDSZen b elül sem volt egyöntet ű az a vélemény, hogy tárgyalni kell. Valamint nehezményezték azt a megegyezésszöveget, amely megfogalmazódott, és megkérd ő jelezték, hogyan lehet azt majd betartani. A szövetségen belül sokan úgy vélték, hogy ne tárgyaljanak a disszid ensekkel, az árulókkal, és sorolhatnám a jelz ő ket. Ha az RMDSZnek nem lenne brüsszeli képviselete, vagy csak a független jelölt jutna be, akkor ez az er ő kerekedik felül az RMDSZben, és ellehetetlenül a párbeszéd. A nyilatkozatok arra engednek következt etni, hogy T ő kés Lászlót megakadályozták abban, hogy aláírja a megállapodást. Nem akadályozták meg. Aki követte a tárgyalásokat, tudja, hogy a püspök urat támogatók több garanciát akartak arra, hogy a rendszerváltozás végbemegy. Lehet, jobban tudtak volna lobbizni ezért, ha mind a hat felépített, bejegyzett szervezet lett volna. Most hadd ne vitatkozzunk azon, kinek a hibája, hogy nem így van, hiszen a Szövetség beismerte, hogy részben az övé is. Az RMDSZ soha nem örült annak, hogy rajta kívül álló szervez etek is vannak. De szerintem els ő sorban az volt az oka annak, hogy nem egyeztek meg, hogy nem láttak kell ő garanciát. EcksteinKovács Péter Ki mögé áll a Néppárt? Most már kiderült, miért bukott el a közös lista. Ön szerint miért nem akartak megegyezni a T ő kés Lászlót támogató szervezetek? Számomra egyértelm ű , hogy ez az elég vegyes társaság a sajátos politikai érdekeit követte. Végs ő soron érthet ő döntés volt a saját érdekeiket tekintve. Úgy vélem, T ő kés László nagyon sokáig gondolkodott azon, hogy ki m ellé áll: a hatok mellé, akik korántsem képviselik az erdélyi magyar társadalom többségét, vagy pedig eleget tesz az elsöpr ő többség elvárásának, hogy közös lista legyen, ami perspektívában is hasznos lenne. Ez a püspök úr döntése, amely er ő sen megkérd ő jel ezhet ő , de végül is az ő b ő rér ő l van szó.
