Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-13
22 tekintélye, az auschwitzi túlélő Simone Veil, illetve a '68as baloldali értelmiség meghatározó alakja, André Gluks mann, egykori maoista filozófus. Említhetjük még a Le Figaro publicistáját, a KözelKelet tekintélyes szakértőjét, Alexander Adlert is. Mit tud kezdeni a magyar jobboldal azzal a Sarkozyvel, aki elítéli az utcai politizálást, aki belügyminiszterként kérle lhetetlen keménységgel lépett fel a randalírozók ellen (keményebben, mint a magyar rendőrség), és aki vasszigorral csapott le minden antiszemita megnyilvánulásra és atrocitásra? Sarkozy nem áll rokonságban a magyar jobboldal politikusaival. Franciaország ban, mint tudjuk, a fundamentalista iszlám csoportok tevékenysége következtében az antiszemita jelenségek megerősödtek. Ez az antiszemita hullám tavaly januárban tetőzött, amikor antiszemita indíttatásból megöltek egy Párizs belvárosában dolgozó, magát zsi dónak valló, Ilan Halimi nevű fiatalembert. A gyilkosság indítékát maguk az elkövetők ismerték el. A csoport vezetője, Youssouf Fofana, miután a rendőrök letartóztatták, arról beszélt, hogy Halimit elrabolták, mert zsidó, és mivel "minden zsidó gazdag", je lentős váltságdíjat reméltek. (425 ezer eurót, 120 millió forintot, amit a szülők nem tudtak kifizetni.) Mivel nem kapták meg a pénzt, "alkaidás stílusban" megkínozták és kivégezték a foglyukat. Az eset megdöbbenést váltott ki Franciaországban. Sarkozy, a kkor még belügyminiszterként, példás büntetést követelt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a franciák elhatárolódtak a rasszista és antiszemita megnyilvánulásoktól, és a franciaságát nem származási, hanem állampolgári szinten megjelenítő Nicolas Sarkozyt választották meg elnöküknek. Sarkozy konzervativizmusa európai értékeket követ, melyek idegenek a fundamentális gondolkodástól, amely a tolerancia, a szabadság, az egyenlőség elvét hirdeti. Sarkozy Franciaországában tiltott a kirekesztés, a vallási vagy etnikai türelmetlenség, a faji különbségtevés éppúgy, mint a fundamentalista iszlamista csoportok antiszemita, a társadalomra veszélyes megnyilvánulásai. Van mit tanulnia a magyar jobboldalnak. vissza Kostunica kötötte az ebet a karóhoz Népszava 2007.09.13. Nem lesz könnyű a megállapodás Koszovó státusáról – ha máshonnan nem, Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő szerdai, brüsszeli tárgyalásain mindenki számára világossá válhatott, mennyire távol esnek egymástól az európai döntéshozóknak (és a koszovói albánoknak), valamint a belgrádi vezetésnek a tartomány jövőjéről vallott nézetei. Bár szavakban mindenki a tárgyalásos rendezés fontosságát hangsúlyozza, valójában kevesen bíznak benne, hogy a december 10re kitűzött határi dőre sikerül közös nevezőre hozni a koszovói és a szerbiai szándékokat. Előbbiek a függetlenséget, utóbbiak a széles körű autonómiát célozzák, és egyelőre mindkét fél köti az ebet a karóhoz. Az Európai Unió, mint a felek közötti újabb tárgyalási fordulót l evezénylő Trojka egyik tagja, „szinte bármilyen” megoldást elfogad, amelyben Pristina és Belgrád megállapodik – nyilatkozta néhány napja Ollie Rehn bővítési biztos. Vojiszlav Kostunica viszont szerdán is világossá tette, hogy a szerb kormány számára csak a z a megoldás elfogadható, amely az ENSZ BT határozatán, az államok területi integritásának tiszteletben tartásán alapul. Ugyanezt ismételgeti az orosz vezetés, amely nem habozna megvétózni a világszervezetben a Koszovónak akár korlátozott függetlenséget bi ztosító határozatot. A koszovói albánok kilátásba helyezték, hogy BTdöntés nélkül is készek kézbe veszi a sorsuk irányítását, az Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország pedig értésre adta, hogy az új országot hivatalosan elismernék. Az Európai U nió ezzel kettős szorításba kerülne: egyrészt megbomlana sokat hangoztatott egysége, hiszen jó pár tagállama – Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia – erős fenntartásokkal fogadná Koszovó egyoldalú elismerését, másrészt ENSZfelhatalmazás nélkül jogi é s eljárási nehézségekbe ütközne a tervbe vett EUmisszió gyors telepítése a tartomány területére. A magyar diplomácia nem követ különutas politikát, egységes uniós fellépést sürget. „Mi nem fogunk keresztbefeküdni a közös álláspont előtt” – fogalmaztak la punknak diplomáciai források. Budapest számára ugyanakkor fontos, hogy déli szomszédját egyre szorosabb kapcsolatok fűzzék az EUhoz, ezért is szorgalmazza a technikailag már véglegesített társulási megállapodás mielőbbi jóváhagyását. Ehhez azonban a körö zött szerb
