Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-13
8 Valószínűleg érzelmileg a legnagyobb hatást váltotta ki, viszont mindez része volt egy egész sor intézkedésnek – állampolgárság elvesztése, konfiskálás, erőszakos áttelepítés. Mindezeket az eseményeket ugyanakkor össz efüggéseiben kell vizsgálni azokkal a történésekkel, melyek a második világháború előtt és közvetlenül alatta játszódtak le. Elsősorban a történelmi Magyarország erőszakos asszimilációs politikájára, az első bécsi döntésre és annak következményeire – álla mhatárváltozás, szlovákok kiűzése, a Horthy- és a nyilas rendszer megtorlásai – gondolok. Említette a jogsérelmeket elszenvedettek erkölcsi elégtételét. Ön tehát a kölcsönös bocsánatkérés mellett van, amit egyes politikai tényezők javasolnak? Az MKP l épését átgondolatlannak és politikai motivációtól vezéreltnek tartom. Nyolc éven át, amíg kormánytényezőként szerepeltek, és lett volna esélyük valamit változtatni ez ügyben, semmi hasonló javaslatot nem tettek. Most, amikor ellenzékbe kerültek, úgy tűnik, hogy választókat szeretnének szerezni maguknak a magyar nemzetiségű polgárok köréből. Sokan közülük ugyanis úgy gondolja – legalábbis a felmérések szerint – , hogy a szlovákoknak bocsánatot kellene kérniük az 1945 utáni események miatt. A felmérésben részt vett szlovákok viszont ezzel ellentétes véleményen vannak, ők azt gondolják, hogy egyáltalán nincs miért bocsánatot kérni. Márpedig, ha a szlovák politikai pártok szeretnék megtartani szavazóikat, akkor nem írhatnak alá egy ilyen, bocsánatkérésről szóló d okumentumot. Az egész tehát a politikáról szól és nem a történelemről. Mindamellett minden bocsánatkérésnek csak relatív érvényességi ideje van, és főleg nem mehet bele a konkrét részletekbe. Viszont vannak példák Európában – Franciaország és Németorszá g. Persze, viszont nem tudok arról, hogy elfogadtak volna valamilyen külön deklarációt. A franciák és a németek az új Európában a modern nemzethez és államhoz illő módon szeretnének élni. A közös történelem nyitott kérdéseit meghagyták a történészeknek. vissza (Vladimír Jancura, Pravda – fordítás) Az SZNP határozati javaslata a parlament napirendjén Felvidék.ma 20070911 15:04 A Szlovák Nemzeti Párt négy parlamenti képviselője, élükön Ján Slota pártelnökkel egy hat ározati javaslatot terjesztett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé, a szlovákiai viszonyok II. világháború utáni rendezésére vonatkozó dokumentumok érinthetetlenségéről. A törvényhozás ma kezdődő ülésén napirendre tűzték a határozati javaslatot, Bárd os Gyulának az MKP frakcióvezetőjének indítványa, hogy a javaslatot töröljék a törvényhozás programjából, nem kapott támogatást . vissza Kostunica fenyegetésnek tekinti a koszovói függetlenségre vonatkozó amerikai utalásokat Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. szeptember 12., szerda (MTI) - A szerb miniszterelnök fenyegetésnek tekinti hazájára nézve, hogy amerikai részről felvetették a független Koszovó egyoldalú kikiáltásának gondolatát. Vojusl av Kostunica szerdán Brüsszelben az Európai Unió vezetőivel tárgyalt. Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Belgrád nagyon aggódik "az olyan üzenetek miatt, amelyek Szerbia, an nak stabilitása és egysége ellen irányulnak, s amelyek megkérdőjelezik az Egyesült Nemzetek Szervezetét is". Solana - anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat - mindenkit arra intett, hogy ne tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek meghiúsí thatják a koszovói rendezésről folyó tárgyalásokat. HansGert Pötteringgel, az Európai Parlament elnökével folytatott megbeszélése után a szerb kormányfő úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösségnek és az Európai Uniónak világossá kell tennie: a kosz ovói függetlenség egyoldalú kinyilvánítása az ENSZ Alapokmányának a megsértése volna, valamint fenyegetést jelentene a térség békéjére és stabilitására nézve. Bár Koszovó elvben ma is Szerbia része, 1999 óta az ENSZ és a NATO ellenőrzése alatt áll, m iután a NATO légi csapásai véget vetettek az albán szeparatista erők ellen indított szerb katonai hadjáratnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szerbia mögött álló Oroszország megakadályozta, hogy elfogadják a Koszovó "nemzetközileg felügyelt önállóságára" irányuló, Martti Ahtisaari ENSZmegbízott által kidolgozott ENSZtervet. Belgrád hajlandó lenne széles körű autonómiát adni az albán többségű Koszovónak, de csak Szerbia állami keretein belül.
