Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-12
30 A tárgyalások utolsó nap jáig, amikor ismét a szövetségi elnök és az EMNTt vezető püspök ült asztalhoz, még bízni lehetett abban, hogy Tőkés Lászlónak van annyi hatása a kis szervezetekre, és az EMNT valóban olyan erős szervezet, hogy tudja az akaratát érvényesíteni. Kiderült: ne m így van. Rég nem titok, hogy az RMDSZszel szemben állók korántsem egységesek, és az sem, hogy mindegyik csoportosulás vezetője ragaszkodik az elnöki címhez és döntési jogkörhöz a maga csöppnyi terepén, de az mégis meglepő, hogy nem látták át a számukra adódó lehetőséget. Ahhoz képest, hogy mind a hat – a megállapodást megakadályozó, most a sikertelenséget ünneplő – szervezet folyamatosan az erdélyi magyarság nevében követelte a partnerséget, az elismerést, a munka- és vagyonelosztást, kiderült, csak ad dig tartanak a szólamok, ameddig a cél elérése azt is feltételezi, hogy legalább egymás között megegyezzenek. A hat szervezet, amely még soha nem mérte le a támogatottságát, belekapaszkodott Tőkés népszerűségébe. Ha a püspök nyer, majd maguknak vindikáljá k a sikert. Ha veszít, majd megpróbálják rákenni az RMDSZre. Bizonyára a szövetség lesz felelős azért is, hogy az ellenzéke nem tudott egységes tömböt alkotni vele szemben. Elemzők szerint a megállapodástervezetben ez a mondat zaklatta fel a hatokat: „A z EMEF paritásos alapon jön létre úgy, hogy tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét pedig az EMNT elnöke jelöli”. Mert ezzel elismerték volna az EMNT fennhatóságát. Ami tény, valóban kellettek volna írott garanciák, mert a szóbeli nem ér semmit. Ugyanis a Tőkést támogatók és az RMDSZ megegyeztek abban, hogy nem folytatnak negatív kampányt. Ehhez képest a hatok nyilatkozata a következő mondatokkal zárul: „Az RMDSZ részéről cinikusnak tekintjük Sógor Csaba második helyre való jelölését, a szenátor úr részéről pedig sajnálatosnak azt, hogy eszköze legyen a Markó – Verestóy – Frunda – Borbély nevei által fémjelzett önfeladó politikának. Az őszi kampány a következetesség és hitelesség, a temesvári forradalom értékrendje és az eddigi megtévesztő, félrevezető politika k özötti választás is egyben. Az erdélyi magyaroknak is joguk van a hiteles képviselethez”. Tiszta víz került a pohárba. Szükségtelen a kommentár. vissza Az ENSZ hivatalos magyarázatot kért a szégyenletes kampányfogásra a sv ájci kormánytól − Növekvő idegengyűlölet Svájcban Új Szó 2007.09.11. A békés és semleges Svájcban az utóbbi időben eluralkodott a szélsőséges idegenellenes hangulat, amelynek kézzelfogható jelei már a törvényhozásban, sőt a mindennapi életben, az utcáko n is megjelentek – legutóbb éppen egy választási plakát formájában. A jelenséget Svájc: Európa sötét szíve? címmel elemezte a The Independent című brit napilap. A Svájci Néppárt (SVP) a közelgő választások előtti kampányban egy ártatlan gyermekrajznak tűn ő képpel rukkolt elő, amelyen három fehér bárány mellett egy fekete bárány áll. Az állatkák mosolygósnak tűnnek, ám míg a fehérek a svájci zászlón ácsorognak, egyikük hátsó lábaival lepöccinti a feketét a nemzeti lobogóról. A nagyobb biztonságért – írja a rajz melletti szlogen. Az ENSZ megbízottja hivatalos magyarázatot kért a szégyenletes kampányfogásra a svájci kormánytól. A parlamenti többséggel bíró és a kormánykoalícióban is részt vevő Néppárt két kifejezetten rasszista törvényt is támogat: a büntető törvénykönyv módosítása lehetővé tenné, hogy a súlyos bűncselekmény miatt elítélt, és büntetésüket letöltött külföldieket kitoloncolhassák. Emellett egy olyan törvényt is a parlament elé akar terjeszteni, amely szerint a kiskorú elítélteket a börtönbünteté sük után családjukkal együtt lehessen kiutasítani az országból. Ehhez fogható törvényt Európában csak a nácik hoztak, akik annak idején a bűnelkövetők családját is felelőssé tették, és egyaránt megbüntették. Ez a törvényjavaslat precedenst jelenthet nemcs ak Svájcban, de egész Európában is, ahol sok ország politikai életében jelenik meg a liberális multikulturalizmus és a konzervatív izolacionalizmus közötti megosztottság – vélte a The Independent szerzője. Svájcban a munkavállalók negyede bevándorló. Európ ában itt a legszigorúbbak az
