Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-10
28 A szlovákiai kisebbségi p olitikában 1989 után két alapvető szemlélet létezik – konfrontatív és kooperatív. Az utóbbi szemlélet konkrét eredményekhez vezetett − Duray Miklós nyári merengése Új Szó 2007.09.08. A 2007es esztendő furcsa politikai nyara esős végéhez közeledik. Az e llenzék nyaralt, Fico harcot folytatott a médiák, a második pillér és az egészségbiztosítók pluralitása ellen, fedezte a Privilégium privilégiumait, közölte, miről nem szabad eszmét cserélnünk, összekeverte a fasizmust a globalizációval, naprólnapra válto ztatta az autópálya megépítésének céldátumait és alkotmányellenes lépést készített elő az alapvető tulajdonjogok ellen. Duray Miklós pedig elmerengett. Hagyjuk ki, hogy gyengül az emlékezete és azt állítja, hogy a Független Magyar Kezdeményezés 1989 novem berében nem volt önálló párt, és figyeljünk másra. Duray Miklós megesküszik arra, hogy soha nem mond olyat, ami „nem igaz”. A következő pillanatban azonban, Karol Sudorral a romákról beszélgetve, lerántja magáról a leplet. A magyar félkatonai gárdákról ele reszt egy viccet a számlánkra, azt állítva, „olyasmit hallott, hogy csak utat készíteni és gyomot irtani fognak”, miközben a teljes magyar politikai spektrum arról vitázik, ki a felelős a szélsőséges csoport megalakulásáért. Duray Miklós nem tesz különbsé get az európai viszonylatban elfogadhatatlan Benešdekrétummegnyitás, és a konkrét áldozatok olyan nemű kárpótlása között, amely a szlovákiai zsidókra, de a cseh – német viszonyra is érvényes. Nem beszélve az autonómia kérdéséről, ahol Duray úgy tesz, minth a csak a területi, állampolgári vagy perszonális autonómia akadémiai kérdéséről lenne szó, miközben mindenkinek csak az idegeivel játszik. Ha Duray Miklós tudományos munkatárs lenne, végtelen akadémiai diskurzust folytathatna a kisebbségekről, arról, hogy Nyugaton „a kisebbség kifejezést a vidéki lakosság megkülönböztetésére használjáke, vagy csak a gyarmatokról érkezett beván?dor?lókra” (egyébként ebben is téved Duray, Németországban például létezik dán kisebbség), vagy KözépEurópa múltjáról és annak ma i következményeiről. Duray Miklós azonban politikus, aki meghatározó módon járul hozzá az MKP politikájához. A szlovákiai kisebbségi politikában 1989 után két alapvető szemlélet létezik – konfrontatív és kooperatív, és én személy szerint az elejétől fogva meg vagyok győződve arról, hogy a szlovákok és magyarok békés együttélése számára csak a politikai kooperáció nyújthat esélyt. Az MKP politikájában is két alapállás létezik. Az egyiket Bugár Béla, a másikat Duray Miklós politikája testesíti meg. Az első abból indul ki, hogy együt?tműködéssel reális eredményeket lehet elérni, a második a mindent vagy semmit konfrontációs perspektívájából. Az első szemlélet konkrét, jóllehet kompromisszu?mos eredményekhez vezetett, a másik nem ért el semmit. Bugár Béla viss zavonulása a politikából azonban a kooperáció politikájából való visszavonulást is jelenti, Duray Miklós felemelkedése pedig a konfrontáció politikáját, és a jelenlegi ellenzéki politika lejáratását. Ez a probléma lényege. A többi csak egy disszidens szem élyes átváltozása képviselővé, aki büszke arra, hogy bármikor büntetlenül átlépheti a megengedett sebességet. vissza A két szék és ami közte van Új Szó 2007.09.08. A kárpátaljai magyarságnak nincs egységes politikai stra tégiája. Ellenkezőleg: egymásnak feszülő két politikai erő állítja magáról, hogy az itt élő magyar közösség érdekeit képviseli, mivel azonban ezt egymás ellenében teszik, sokkal inkább önérdekeik kerülnek előtérbe, s ezeket akkor is érvényesítik, ha az öss zhatás inkább káros, mint hasznos a magyar kisebbség egészére nézve. Tévedés volt például azt hinni, hogy a két erő okult a 2006os ukrán parlamenti és helyhatósági választások tanulságaiból. Akkor a belső megosztottság miatt nem került magyar képviselő az országos törvényhozásba, és helyi szinten is jóval azalatt szerepeltek, mintsem a magyarság lélekszáma ezt indokolttá tenné. A szavazásra jogosult kárpátaljai magyaroknak csupán a kisebbik fele szavazott a két magyar párt valamelyikére, a nagyobbik fele v agy ukrán pártra voksolt, vagy távolmaradt a választástól. Ez
