Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-10
21 „Sógor Csaba jelölésére nem volt kész forgatókönyvünk, mert mi arra koncentráltunk, hogy a tárgyalás Tőkés Lászlóékkal sikeres legyen. De számoltunk azzal, mi történik, ha Tőkés visszalép” – nyilatkozta az ÚMSZnek Kelemen Hunor. Az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: azzal számoltak, hogy Tőkés elfogadja az ajánlatot. „Amikor a tárgyalást elkezdtük, nem tudtuk, hogy Nagy Zsolt vissza fog lépni. Tehát a forgatókönyv egy bizonyos része nem létezett” – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke, utalva arra, hogy az RMDSZ EPlistájának korábbi első helyezettje még az SZKTülést megelőzően közölte: nem kíván indulni a választásokon. Arra a kérdésünkre, hogy Sógor jelölésével Tőkésék táborából kíváne szavazatokat elcsábítani az RMDSZ, Kelemen úgy válasz olt: „Remélem, hogy a jelöltek az öt százalékhoz szükséges szavazatokat a listához fogják vonzani. Hogy honnan és kitől vonjuk el a százalékokat, az egészen más történet” Toró T. Tibor: Sógor Csaba ellentmondásos helyzetbe került Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Toró T. Tibor szerint a Sógor Csaba jelölésével előállt új helyzet nagyobb esélyt ad annak, hogy a választók minden eddiginél nagyobb méretekben vegyenek részt a választáson, hiszen versenyhelyzet lesz. Szerinte a lelkész befutó helye dön tően nem befolyásolja a választások eredményét. A mindkét fél bejutásához szükséges 8 százalék elérését Toró nem tartja valószínűnek. „Ha a felek tartják magukat az ígéretükhöz, akkor kisebbnagyobb ütközésekkel elkerülhető lesz a konfrontáció, ha nem, ne héz időknek nézünk elébe” – fejtette ki a politikus, aki „nem irigyli” Sógor Csabát. „A Hargita megyei előválasztásokon azok az emberek szavaztak rá, akik most egyértelműen Tőkés püspököt fogják támogatni. Ezt az ellentmondásos helyzetet Sógor Csabának kel l megbeszélnie a választóival” – fejtette ki az EMNT alelnöke. vissza Habemus papam! ÚMSZ 20070910 02:11:22 Székedi Ferenc A romániai magyar napi politika mesteremberein túl is vannak még nevek, művek, szellemi teljes ítmények. Augusztus végén Nagyszebenben jártam, és amint ott tébláboltam az újjávarázsolt főtéren, hol egyik, hol másik rendezvényhez próbálva hozzácsapódni, eszembe jutott Melina Mercouri. Valami derengett bennem, hogy a múlt század kilencvenes éveiben e lhunyt filmszínésznő még 1985ben, görög művelődési miniszterként javasolta az Unió tanácsának, hogy hozzák létre az Európa Kulturális Városa címet, és ezt csupán kétezer táján alakították át Európa Kulturális Fővárosa névre. Mercouri mögött akkor már ige n gazdag pálya állt: Arany Pálma és jelölések az Oscardíjra a műfaj történetébe már bevonult filmek főszerepéért, és kemény politikai kiállás a hetvenes években nagy üggyelbajjal megbuktatott görög katonai diktatúra ellen. Nem tudom, miért kapaszkodott belém a Mercouri neve, hiszen Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen már több hete keményen bombáztak időben és térben is jóval közelebbi nevekkel és címekkel, az RMDSZ és más, úgymond erdélyi magyar ellenzéki csoportosulások közötti politikai csatároz ások, a kiegyezés, a közös listában való megegyezés vagy meg nem egyezés kísérletekísértete ha máshol nem, de legalább a nyárvégi holtidény témasóvárgó médiájában mindegyre borzolta a kedélyeket. Azután esett az egyik lista, amelyért néhány hónappal ezel őtt nagyon keményen érveltek, rámutatva, hogy nem a személyiségek, hanem csakis a kimondottan profi szakemberek hozhatják meg az erdélyi magyarság számára az európai üdvösséget. Utána esett a másik lista, amelyért szintén nagyon hathatósan érveltek, rámuta tva, hogy mindenekelőtt a személyiségek vezethetik el az urnákhoz a romániai magyarságot és nem a kimondottan profi szakemberek. Aztán eljött az immár végleges (?) harmadik lista, amelyben a személyiségek, a szakemberek és a választási győzelmi szándékok mindenféle erdélyi magyar politikaiterületitöbbségiszórványegyházinemzedéki és ki tudja még milyen szempontokkal keverednek, úgy, ahogyan az a bölcs és mindig mindent megingathatatlan biztonsággal
