Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-10
13 első, 2004 – 06os fejlesztési tervnél az uniós források lehívása magyar részről 61 százalékos volt; ennél jobban csak Észtország és Szlovénia teljesített 62, illet ve 64 százalékkal. Az ÚMFT révén, az Európai Unió támogatásával végre lehet hajtani a második gazdasági szerkezetváltást az elkövetkező években. Ezzel egy időben a foglalkoztatás javításával csökkenhet az a teher, amely abból adódik, hogy Magyarországon a munkaképes korú lakosság 42 százaléka inaktív. Ám a fenntartható foglalkoztatás csak úgy biztosítható, ha megfelelő színvonalat ér el és a munkaerőpiaci kereslethez igazodik az oktatás, képzés. Ördögi körként emelte ki a miniszter, hogy még ma is sok a no rmaszegő, ennek következtében kevés az adófizető. Szerinte a színvonalas munkahelyek teremtése és a konzekvens normakövetés együtt jelenthet kiutat a mai helyzetből. Ezt a felfelé ívelő folyamatot tovább erősíthetné a szolidaritás, amellyel enyhülhetne az ország kettészakítottsága, előrehaladhatna a területi kiegyenlítődés, érvényesülhetne az esélyegyenlőség. Fejleszteni, gyarapodni azonban csak nyugodt körülmények között lehet. Az utcán masírozók a jövőt kockáztatják, ideje tehát felhagyni a rövid távú gon dolkodással és a rövid távú hatalmi ambíciókkal Magyarországon – hangsúlyozta végül Bajnai Gordon. vissza Kocsi Margit Továbbra is akadozik az unió közös külpolitikája VG 20070910 Sem Koszovó, sem a török csatlakozás ü gyében nem sikerült közös nevezőre jutniuk az EUtagországok külügyminisztereinek hét végi informális találkozójukon. A portugáliai Viana do Castelóban rendezett értekezletre – más tagjelölt országok képviselőivel együtt – az új török külügyminiszter is hivatalos vo lt. Ali Babacan igyekezett meggyőzni a huszonheteket arról, hogy hazája a legjobb úton van a valódi demokrácia és jogállamiság kialakítása felé. „Eltökélt szándékunk, hogy olyan állammá tesszük Törökországot, amelyet szívesen vesz tagjai közé az unió” – fo galmazott. Ezzel szemben az Európai Bizottság néhány hét múlva kiadandó országjelentése a kiszivárgott hírek szerint igen kritikus lesz Ankara teljesítményével kapcsolatban, és felrója majd azt, hogy az idei választási évben nagyon lelassultak az intézmény i reformok. A meghatározó tagállamok pedig továbbra is megosztottak a török csatlakozás kérdésében: míg Németország és NagyBritannia támogatja azt, Franciaország hallani sem akar róla. A 2005 októberében kezdett csatlakozási tárgyalásokat egyetlen fejezet lezárása után felfüggesztette az EU, mivel Ankara nem hajlandó engedni Ciprus ügyében. Koszovó jövője tekintetében sem hozott áttörést a Viana do Castelói találkozó. A házigazda, Luís Amado portugál külügyminiszter ugyan hangoztatta, hogy a válság rendez ésében Európának kell vezető szerepet játszania, ám a közös álláspont továbbra is csak álom. A britek és a franciák hajlanak arra, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása esetén elismerjék az albán többségű tartományt, ám számos tagállam ezt határozottan elutasítja (jegyzet a 20. oldalon). VG vissza Fejlődő autonóm területek Erdély.ma [ 2007. szeptember 10., 06:36 ] „Ha a kisrégiók saját kezükbe vehetik sorsukat, sokkal jobban igazgatják a térséget, mint tették azt a na gy országok” – összegezte a második autonómiakörútján szerzett tapasztalatait Antal Árpád képviselő. A háromszéki RMDSZes honatya nemrégiben újra felkereste Koszovó és Montenegró autonóm tartományokat, azzal a céllal, hogy a helyszínen mérje fel a tavaly i látogatása óta milyen változások tapasztalhatóak. Az idén új helyszínként meglátogatta Korzikát, ahol Tamás Sándor képviselő is csatlakozott hozzá. Antal szerint Koszovó egy év alatt a konfliktusról áttért a fejlődés útjára. Montenegró is fellendült, bá r a szerb gazdasági elemzők korábban az ellenkezőjét jósolták. „Egy év alatt hegyeket lehet megmozgatni, ha megfelelő akarat van a lakosságban és a politikai vezetőkben” – számolt be Antal Árpád, aki jövő év elején újabb körutat tesz. Tervei szerint meglá togatja majd Gagauziát is. Tamás Sándor képviselő korzikai tapasztalatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonomistamozgalmak egyik oka az adott térség gazdasági fejlesztésének hiánya és a más nemzetek betelepítése. Szerinte bölcs politikai dön tésekkel meg lehetne akadályozni a robbantásokat és merényleteket.
