Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-08
22 – Nagy lehet a zavar, hiszen a kukoricaintervenció megszüntetéséről szóló szavazásnál a magyar szocia listák közül néhányan egyenesen saját kormányuk ellen voksoltak. – Nemcsak a magyar kormány, hanem a magyarországi kukoricatermesztők ellen is. Persze egy kicsit aktívabb szervezéssel a szocialisták körében is össze lehetett volna szedni a szükséges szavaz atokat. Ebben az esetben inkább hanyagságról és nem feltétlenül s zándékosságról volt szó. Ráadásul még csak nem is egységesen szavaztak, ennek következtében a magyar kukoricatermesztők elestek jelentős intervenciós támogatástól. Mint az eset mutatja, bármi megtörténhet, noha az uniós támogatásokkal kapcsolatos ügyekben gyakran képesek vagyunk együtt lépni. – Ha az ember körbetekint, azt látja, hogy Szlovákiában és Romániában, de más példákat is mondhatnánk, büszkeség tölti el az embereket az uniós csatlako zás nyomán. Bennünk viszont mintha még mindig nem tudatosulnának a tagsággal járó előnyök. – A szomszédos országoknak is megvan a maguk baja, de kétségtelenül sokkal jobb a csatlakozás utáni hangulat, mint nálunk. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint a magyar uniós bizalmi index elkeserítően alac sony, ez egyértelműen mutatja, hogy nálunk nem az érdemi kérdésekről folyik a vita. Ha egy állampolgár ma hall valamit az Európai Unióról, akkor legfeljebb a konvergenciaprogram kapcsán jut i nformációkhoz, és azt gondolja, hogy a diktátumokat az unió kényszeríti ránk. Vagyis az ország hangulata nem választható el az unióba vetett bizalomtól. Eközben azt látjuk, hogy nemcsak optimisták a szomszédaink, hanem rendületlenül haladnak előre, míg haz ánk minden szempontból az uniós listák végén kullog. Ez is olyan kérdés, amelyet félrevezető vitákkal el lehet takarni. Bár nem hiszem, hogy egy valóban demokratikus országban, ahol a sajtó független, tartósan el lehet terelni a figyelmet arról, hogy az el múlt öt évet tekintve zuhanórepülésben vagyunk. Nálunk ez a helyzet. A Brüsszeltől kapott rovókat a kormány rendre képes úgy tálalni a nyilvánosságnak, mintha ismét megdicsértek volna bennünket. Ez egyébként az elképesztő és tűrhetetlen médiaállapotokat is minősíti. – A magyarországi politikai erőviszonyok egyértelműek , az ellenzék véleményét lesöprik az asztalról. Brüsszelben azonban fordított az arány, fideszesnéppárti EPképviselő több van, mint szocialista és liberális. Lehete valamit fordítani az un ióban azon, amit Budapesten elrontanak? – Mindent elkövetünk, de nem szeretném túlbecsülni az erőnket és a lehetőségeinket. Európa eleve gyenge, hiszen legfeljebb erkölcsi ráhatással, kipellengérezéssel igyekszik kordában tartani a renitens kormányokat. Vi szont minden tagország kormánya erős, így az Európai Unió sok tekintetben ki van szolgáltatva a tagországoknak. A bizottság nem meri vállalni a konfliktusokat. Európa tehát nem tud mit kezdeni egy olyan országgal, amely makacsul ellenáll. Csodálkoznak is B rüsszelben, hogy a figyelmeztetések, amelyek Magyarországnak szólnak, süket fülekre találnak. Mi folyamatosan mondjuk, hogy sürgősen az alapvető kérdésekkel kellene foglalkozni. Itt van például az európai agrárreform ügye, erről sincs világos álláspontja a magyar kormánynak. Pedig éppen arról van szó: ha azon az úton megyünk tovább, amelyen most elindult Európa, vagyis hogy leépítik az agrártámogatást, akkor nagyon sok pénztől elesünk – holott ezeknek a támogatásoknak éppenséggel Magyarország lehetne az egy ik legnagyobb haszonélvezője. – Ha a hír igaz, súlyos csapás érh eti a magyar mezőgazdaságot, ha az eredeti időpontnál két évvel korábban feloldják a termőföld értékesítésére elrendelt moratóriumot. A nagytőke már ugrásra kész, és megkezdte a földtulajdono sok becserkészését. – Az unió és Magyarország között olyan megáll apodás van érvényben, amelyet csak valamennyi tagország beleegyezésével lehet megváltoztatni, az unió egyoldalúan nem léphet. A magyar kormány azonban saját cselekvési körében bármikor előre hozhatja a határidőt. Egy országot persze saját kormányának hibás álláspontjával szemben jóval nehezebb képviselni. – Januártól Magyarország a schengeni határövezet tagja lesz, és ez elválaszt majd egyes nemzetrészeket az anyaországtól. A köztársasági eln ök lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy a vajdasági magy aroknak a kettős állampolgárság megadása volna a megoldás, Kárpátaljával kapcsolatban azonban teljes a tanácstalanság. – Schengen a magyarság nagy többségének új lehetőséget, egyben az unión belüli nagyobb biztonságot és szabad mozgást jelent. Soproniként különösen örülök, hogy az az országhatár, amelyen évtizedeken keresztül sok bosszúság és szenvedés árán lehetett átjutni, most eltűnik. A határnyitás eredménye Ausztriával, Szlovéniával és Sz lovákiával kapcsolatban rendkívül pozitív. Ugyanez a lépés azonban Kárpátalján és a Vajdaságban új
