Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-07
24 Jen ő nek ő t az utolsó pillanatban lebeszélni, annak érdekében, hogy ne legyen az erdélyi magyaroknak se Brüsszelben, se a román parlamentben képviselete. Nyil vánvaló, hogy ez a döntés az erdélyi magyar képviseleteket veszélybe sodorja” – véli Márton. Szerinte az RMDSZ feladata és felel ő ssége az, hogy maximálisan mozgósítani tudja a közösséget. Frunda György szenátor nagyon sajnálja, és nagyon rossz döntésnek tartja T ő kés László álláspontját. „Az RMDSZ elfogadta a püspök úr és a köréje csoportosulók valamennyi kérését. Most, amikor a döntés megszületett, az az érzésem, hogy T ő kés László nem is akart megegyezni, nem is akart közös listát, erre utalnak az elmúlt hetekben tett nyilatkozatai” – mondta az ÚMSZnek a politikus. Frunda úgy véli, hogy a püspöknek nincs reális esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe, amivel csökkenti az RMDSZ bejutási esélyét is. „Az erdélyi magyarság nem engedheti me g magának, hogy ne legyen képviselve Brüsszelben. Véleményem szerint nagyon nehéz periódus el ő tt állunk, de bízom az emberek bölcsességében, realizmusában, és bízom abban is, hogy a szövetség el fogja érni az öt százalékos küszöböt” – fogalmazott a szenáto r. Eckstein Kovács Péter szenátor, a Szabadelv ű platform vezet ő je lapunknak elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy nem történt megegyezés. Kifejtette, hogy nincs ugyan rálátása a megbeszélésfolyamatra, de ennek nyomán nagy esély van arra, hogy nem lesz mag yar képviselet az EPben. „Úgy vélem, nekünk nagyon fontos, hogy jelen legyünk Brüsszelben és Strasbourgban” – mondta a szenátor, aki nem tartotta szerencsésnek, hogy szombatig továbbra is bizonytalan, kik az EPképvisel ő jelöltek, mivel úgy véli: nem célsz er ű bizonytalanságot kelteni. Bízik azonban abban, hogy a listán szerepl ő k bizalmat ébresztenek és azok is, akik nem befutó helyen szerepelnek, minél több szavazatot akarnak majd gy ű jteni. vissza Kettős állampolgárság – de jure is? ÚMSZ 20070907 00:22:36 Sz. L. Először hangzott el hivatalos fórumon, hivatalos forrásból, hogy a környező országok román ajkú lakosainak alanyi jogon jár a román állampolgárság. Az államfő által javasolt intézkedés – amelynek törvénybe ülteté se a kormányra és a parlamentre hárul – összeegyeztethetetlen az európai normákkal. Traian Băsescu a kisinyovi román konzulátus előtt. Az elnök „megfürdött” a vízumkérelmezők elégedetlenségében Fotó: Rompres Traian Băsescu a kisinyovi román konzulátus e lőtt. Az elnök „megfürdött” a vízumkérelmezők elégedetlenségében Könnyebbé válik a román állampolgárság megszerzése. Az igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban ismertette a kabinet e heti ülésén elfogadott sürgősségi rendeletet, illetve beszámolt arról, hogy a mostani módosítás nem az utolsó, amellyel a kormány „meglepi” a határon túli románokat. ► Jobbnál jobb? Már az 1991ben született állampolgársági törvény előírta, hogy mindazok, akik 1989. december 22. előtt veszítették el román állampolgárságukat , könnyített eljárással visszaszerezhetik azt, ha 1) betöltötték tizennyolcadik életévüket; 2) ismerik a román nyelvet; 3) rendelkeznek minimális történelmikulturális ismeretekkel, illetve 4) a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel a bevándorlási törvény által előírtaknak megfelelően. A jogszabály olyan egykori románokra vonatkozik, akik állampolgárságukat önhibájukon kívül veszítették el, például nem mondtak le róla. Esetükben a törvény nem alkalmazza az egyébként szigorú – még a házasság esetén is öt év es romániai tartózkodást igénylő – feltételrendszert. Talán meglepő, de a fentiek ellenére az állampolgársági törvényt sokan „tolerálhatatlannak” tartják – itthon és külföldön egyaránt. Az elégedetlenkedők egyike Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, a mo stani módosítás kidolgozója. A nehézkes eljárás miatt a 2002ben iktatott kérelmek még elbírálásra várnak – magyarázta. Álláspontjával a többség egyetért, vita csupán a számokról van.
