Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-06
19 A szakmai bizottság már rábólintott a mesterfokú képzésre, a nagybizottság viszont még nem. Ennek ellenére Albert Sándor az egyetem rektora bízik abban, hogy nem gördül akadály az akkreditáció megszervezésének útjába. Viszont míg nem dől el, hogy a mesterfokú képzésre rábólintanake, addig a negyedikesek otthon várják ki a fejleményeket. Elképzelés szerint októberben kezdődne a tanítás. vissza felvidek.ma Beszélgetés a szlovák közszolgálati rádióban a Magyar Gárda megalakulásáról Felvidék.ma 20070905 12:28 Belpolitika, közélet illusztráció, forrás: internet A Szlovák Rádióban beszélgetés hangzott el a Magyar Gárda m egalakulásáról. A beszélgetés résztvevői voltak: Štefan Markuš, a Szlovák Köztársaság volt magyarországi nagykövete, Rastislav Tóth politológus és Tomáš Strážay külpolitikai elemző. A műsorvezető a bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda megalakulás a több reakciót váltott ki mind a szlovák, mind pedig a magyar politikai életben. A beszélgetés fő témája az volt, hogy vajon ez a félkatonai szervezet, melynek egyelőre 56 tagja van, mennyire veszélyes, illetve mennyire élezheti a szlovákmagyar kapcsola tokat. Az elsőként nyilatkozó Štefan Markuš szerint ennek a félkatonai jellegű szervezetnek a megalakulása a magyar társadalom szemszögéből nézve egyáltalán nem meglepő, hiszen a magyar társadalom erre úgy tekint, mint egy normális jelenségre, aminek ráad ásul történelmi alapjai is vannak. A Trianon utáni Magyar Királyságban betiltották a katonai szolgálatot, sőt hadsereg sem létezhetett. A magyar értékek védelme érdekében jött létre annak idején a leventemozgalom. A magyarok tehát mindezt másképpen látják, mi viszont egyfajta vészcsengőként fogjuk fel ezt az egészet, és veszélyforrásként éljük meg. Talán kissé rossz felhangja van annak, hogy éppen 56 tagú a gárda, hiszen 1956 – a rezsim elleni forradalom éve. Ha mindezt összefüggéseiben nézzük, akkor az a kérdés, hogy vajon a mai parlamentáris viszonyok között mit is kell tulajdonképpen védeni, és azt miért nem parlamentáris és demokratikus eszközök segítségével. Rastislav Tóth más nézetet képviselt. A gárdaparancsnok televíziós nyilatkozata alapján a fő cé ljuk a rendszerváltoztatás. Ez viszont Magyarországon két rendszer irányába lehetséges csak, az egyik a kommunizmus, a másik pedig a fasizmus. Harmadik alternatíva nincsen. Továbbá, a gárdavezető felkérte a tagokat, hogy szerezzék be maguk a fegyvereket, mert a vezetésnek erre jelenleg nincs módja. A harmadik cél pedig a többi államban élő magyarokhoz szóló felhívás, melynek értelmében az adott országban is létre kellene hozni hasonló gárdákat. Nagyon érdekes, hogy a magyar kormány ennyire könnyelműen ke zeli ezt az egészet, hiszen elsősorban rendszerváltoztatásról van szó és nincs kimondottan szlovákellenes része a dolognak. Nálunk elsősorban úgy tekintenek a gárdára, mint valami szlovákellenes dologra, pedig ez elsősorban demokráciaellenes. Ha viszont a felhívásuknak megfelelően valóban sor kerülne valamilyen etnikai gárda megalakulására itt, Szlovákiában, akkor már merőben más lenne a helyzet. Figyelmeztetni kell a magyar kormányt, hogy amilyen gyorsan reagált Malina Hedvig ügyére, most sokkal gyorsabba n kellene reagálnia erre a dologra, hiszen ez egy rendszerellenes szervezet. Tomás Strážay elmondta, hogy számára a legfontosabb az a kijelentés, amivel a magyar miniszterelnök elítélte a gárda megalakulását. Egyúttal megnyugtatta nemcsak a magyar, hanem a külföldi közvéleményt is, hogy a gárda a magyar jogszervek látókörében marad. Jelenleg törvényesen működik, mert a magyar jogrend kissé más mint a szlovákiai, viszont a miniszterelnök szavai szerint csak az alkalmas pillanatra várnak, hogy a gárdát törvén yen kívülre helyezzék. A szlovák politikai elit képviselőinek – beleértve az MKPt is – reakciói a helyzetnek megfelelő mértékűek voltak. Viszont úgy gondolja, hogy ennek a témának már nem kellene ekkora teret adni a médiában, hiszen más politikai témák is vannak és ezek szintúgy megérdemelnék a kitüntetett figyelmet. vissza Magyarveszély Verespatakon? Krónika 20070906 Budapest „gazdasági és irredenta” érdekeltségére panaszkodik az RMGC Magyar érdekeltséget sejt a Ver espatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ÁllásBörze
