Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-05
18 társadalom vezető csoportjainak a kommunistáktól való félelmei miatt na gyobb veszélyt tartogattak, mint megoldási lehetőséget. A nagytőke képviselői, a birtokosok, valamint a hadsereg, a közigazgatás és az értelmiség felső rétegei – a szovjet példa ismeretében – épp úgy vagy még jobban rettegtek egy bolsevik típusú fordulattó l, mint egy szélsőjobboldalitól. Azokat az üdvös reformokat, amelyeket a szociáldemokrata vagy az általuk vezetett kormányok Skandináviában viszonylag könnyen és sikerrel meg tudtak valósítani, Léon Blum Franciaországban képtelen volt keresztülvinni, mert a szocialista vezetésű népfrontkormány mögött ott kandikáltak a kommunisták, akikben a francia elit nem bízott meg. – És Spanyolország, ahol polgárháború robbant ki, és nemzetközi erők harcoltak Franco ellen, de a leghosszabb fasiszta uralom következett ut ána? – A spanyolok erre az „egységre” ugyancsak ráfizettek. A történelmet természetesen nem lehet „újraforgatni” és feltételezésekbe bocsátkozni, de annyi kétségtelen, hogy Francónak jóval kevesebb spanyolt sikerült volna felsorakoztatnia a saját táborában , ha ez a társadalom nem oly végzetesen megosztott, hogy a szélsősége váljon uralkodóvá az országban. – A II. világháború kitörését sokan hajlamosak egyszerűen a versaillesi és a trianoni békediktátummal magyarázni… – Azt gondolom, hogy a két világháború között eltelt mintegy két évtized súlyos zavarai csakugyan az első világháborút követő rossz békerendszerben gyökereznek. Rossz közigazgatási határokat húztak, működő gazdasági egységeket romboltak szét, megvetették az alapját a korábban is eleven nacional ista szemlélet teljes eluralkodásának, a revánsvágynak, a revíziós törekvéseknek. Ami a németeket illette, ők számolni kezdték, hogy több mint 1 millió német jutott Lengyelországnak, több mint 3 millió Csehszlovákiának, az akkor mintegy 7 milliós Ausztri ának pedig megtiltották, hogy az osztrák –magyar birodalom széthullása után magára maradva egyesüljön Németországgal. Többek között ezt, továbbá a jóvátételi kérdést és a német hadsereg aránytalan korlátozásának a kérdését tudták a nemzetiszocialisták felh asználni arra, hogy a maguk javára rohamosan megnöveljék a rájuk szavazók számát a gazdasági válság éveiben, miközben a többi párt sem egymás között nem tudott megegyezni, sem alternatívát nem kínált. – Ez tehát a demokrácia bukásának háttere Németországba n. Így a weimari rendszer – vagyis a népszuverenitásra épülő modern parlamenti köztársaság – idézése nem véletlen. De a történelem nem szokta megismételni önmagát… – A második világháború rémségei az azóta eltelt több mint fél évszázad alatt elenyésztek. A z európai hatalmak nem acsarkodnak egymás ellen, hanem a békés fejlődés megoldási lehetőségeit keresik. Európa nincs többé megosztva győztesek és vesztesek között, sem „Nyugat” és „Kelet” között. Nem mutatkozik „imperialista” étvágy Európa uralására. Az Eu rópai Unió kereteiben revizionista vagy fasiszta puccsoknak nem kedvez a légkör. És ami talán a legfontosabb: ha vannak is gazdasági nehézségek, nincs sem európai, sem világméretű gazdasági válság. Napjainkban sem Németországban, sem másutt nincsenek meg a nemzetiszocializmus sikerének feltételei. – Tehát ön nem aggódik? – De igen. Aggódom az egészségügy helyzetéért. Egyetemi tapasztalataim miatt aggódom a felnövekvő nemzedékek szellemi színvonala miatt. Aggódom amiatt is, ha teljesen jövőtlen és egyúttal m egalapozatlan, a rossz múltat idéző jelenségeket látok. Weimar tragédiájának előjeleit azonban – legalábbis egyelőre – nem vélem felfedezni. vissza N. Sándor László Tanévkezdés Csángóföldön: packázik a hivatal − Sok tanár j elentkezett Magyarországról MNO 2007. szeptember 4. 11:38 Lesz elég tanár a csángó iskolákban, bár a helyi hivatalok negatív hozzáállása az utóbbi időben sem változott. Az oktatás biztosítása attól függ, hogy a bákói tanfelügyelőségen sikerüle elfogadt atni a törvény által előírt, de a hivatal által letagadott óraszámokat. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási részlegének vezetője szerint az utolsó pillanatban sikerült biztosítani az elégséges számú pedagógust, bár nem mind szakké pzettek a jelentkezők. Ez nem olyan nagy probléma, mert sok faluban kezdő csoportokat kell magyar írásra, olvasásra tanítani, ehhez pedig az is elég, ha valakinek tanítói végzettsége van, vagy egyszerűen csak jól bánik a gyerekekkel. Hegyeli arról is besz ámolt, hogy az idei év egyik érdekessége, hogy nagyon sok magyarországi tanár szeretne náluk tanítani, őket azonban csak iskolán kívüli keretek között tudjuk foglalkoztatni.
