Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-30
30 Az RMDSZ ellenzi, hogy újrarajzolhatóak legyenek a választókerület ek azokon a településeken, ahol a demográfiai arányok 10%os változása észlelhető. Elmondható, a végső választási törvénytervezet elfogadtatásával az RMDSZ egy évet takarított meg azáltal, hogy módosító javaslatait a meglehetősen hosszú elfogadtatási elj árás végén nyújtja be, ellenkező esetben állandóan újra kellene egyeztetni a pártokkal. Az új választási rendszerben milyen garancia létezik arra nézve, hogy az RMDSZ megtartja jelenlegi mandátumarányát a parlamentben? – Elméletileg létezik erre garanc ia, ha a törvénytervezetre benyújtott módosító javaslatokat elfogadja a plénum – akkor a jelenlegi arányokhoz közel álló képviseletet valósíthatunk meg. Ez elsősorban attól függ, hogy az egyéni választókerületek tisztességesen legyenek kijelölve. Előállh at egy olyan furcsa helyzet, például Szilágy megyében – ezt a megyét két választókerületre osztják – , hogy az egyik kerülethez nem a délkeleti, többségében magyar lakta településeket csatolják, hanem azokat, ahol magyarok nincsenek többségben. Ha a relatív többséggel rendelkező magyar településeket szétszórják a két választókerület között, akkor nem sikerül megszerezni a képviselői mandátumokat. A magyar lakosság befolyása a választási kerületek kialakításával csökkenthető: például Kovászna megyében is me g lehet csavarni úgy a dolgokat, hogy a második kerületben se RMDSZes jelölt kaphassa meg a képviselői mandátumot. Maros megyében megtörténhet, hogy a 60 százalékos többségű magyar közösséget is megoszthatják a kerületek kijelölése révén. Milyen mandátu melosztási eljárást alkalmaznak a módosítás legutóbbi verziójában? – Az összmandátumok felét egyéni kerületekben, másik felét megyei kiegyensúlyozással osztanák ki, hogyha a parlament így fogadná el majd a törvényt. Az RMDSZ azt szeretné, ha létezne egy országos lista is az új választási rendszerben – a PSD azonban az országos listát ellenzi. Ez a mandátumelosztási eljárás leginkább a német modellhez áll közel. A teljes választási rendszer például abban különbözik a magyarországi eljárástól, hogy a vála sztópolgár itt csak egy névre (egyéni jelöltre – szerk.megj.) szavaz, míg Magyarországon egyéni jelöltre és pártlistára egyaránt szavazhat. Melyik lett volna a legideálisabb választási rendszer az RMDSZ számára? – Az RMDSZ számára az eddig érvényben le vő, vagyis a megyei listás választás lett volna a legmegfelelőbb, ezt kiegészítve egy országos listával. Megfelelő lett volna például a preferenciális arányos választási rendszer – Szlovákiában is ez van érvényben – , melyen belül a szavazópolgárok határozz ák meg a pártlistán megjelenő jelöltek bejutási sorrendjét. A most leegyeztetett változat szerintem korlátozza a választók szabadságát és a pártdiktatúrának kedvez. Például Maros megyében azok a pártok, akik megszerzik a leadott szavazatok 30 százaléká t, nem érhetik el a korábban itt kapott mandátumaik számát. A csak 10 százalékot elérő pártok egyetlenegy mandátumot sem tudnának összehozni. Megjegyzendő, hogy számos technikai jellegű módosításra kerül még sor, mielőtt a választási törvénytervezet elfo gadná a parlament. Ilyenek lesznek még Tőkés Lászlót támogató szervezetek által megfogalmazott javaslatok, melyeket az RMDSZ az EMNTvel és társszervezetekkel kötött megállapodásai alapján módosító javaslat formájában be is terjeszt a törvényhozás együttes ülésén.
