Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-03
14 A ciántechnológiákat betiltó hazai törvénytervezet támogatói attól tartanak, ha a kormány jóváhagyja a bánya engedélyezését, a jogszabályt nehéz lesz elfogadtatni. Egy nappal korábban a Soros Alapítvány az aranybánya engedélyeztetési folyamatának a leállítását és a „visszaélések“ megakadályozását kérte. vis sza Párttá alakul az MPSZ Népszava 2007. augusztus 3. Összegyűjtötte a jogi bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az RMDSZ alternatívájaként létrehozott szervezet. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke sajtónyilatkozatában kifejtette, a támogató al áírások a polgári szövetség erejét jelzik, remélve, hogy senki nem gördít már akadályt a bejegyzés útjába. Gazda Zoltán alelnök elárulta, a többségi nemzet körében is sikerült támogatókat szerezniük: „Elmondtuk, mennyire antidemokratikus a pártrendszer, és arra kértük a románságot, támogassák azt, hogy legyen demokrácia a magyaroknál is. Ahol pedig még így sem ment, ott emlékeztettük az embereket, mi vagyunk azok, akik a népszavazáson támogattuk Basescut, miközben az RMDSZ ellene szavazott, és ez is ütőkárt ya volt.” „Teljesen kontraproduktív, ellentmond annak, hogy amikor a magyarság vezetőinek többsége, politikusok, püspökök arra törekszenek, hogy közös nevezőre jussunk és közösen képviseljük érdekeinket pont azért, hogy ne gyengítsük erőnket, akkor az MPSZ megpróbálja pártként bejegyezni magát. Ez azt bizonyítja, hogy elsődleges érdekük nem a konszenzus és a közös képviselet, hanem önérdek, hogy bejegyezzék magukat, hogy megosszák a magyarokat, hogy veszélyeztessék az eddig elért eredményeket. Ezért határoz ottan a pártbejegyzés ellen vagyok” – nyilatkozta a bukaresti Új Magyar Szó című napilapnak Frunda György, az RMDSZ szenátora vissza Szerb elkötelezettség az EU iránt Népszava 2007. augusztus 3. Szerbia állampolgárainak va lamivel több mint 69 százaléka támogatja a köztársaság európai uniós csatlakozását. Ez azt jelzi, hogy bár Brüsszel hozzávetőleg egy évig szüneteltette az integrációs folyamatot Belgráddal, mindez nem hatott ki negatívan a szervezet megítélésére. A felméré s szerint 46 százalék alakított ki kedvező véleményt az EUról, 20 százalék pedig negatív véleményt alakított ki róla. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt hat százalékkal gyarapodott az Európai Uniót kedvezően megítélők tábora. Továbbra is magas a hágai Nemz etközi Törvényszékkel való együttműködést ellenzők aránya, igaz, három százalékkal, 54 százalékra csökkent. vissza Talán meg is gondolják Népszava 2007. augusztus 3. Szerző: Lokodi Imre Az aktacsomókat meleg kézfogással sz épen átadták egymásnak, s ezzel kész, passz, megvolt a találkozó. A Tőkés –Markócsúcs, mondják Erdélyben. Most tekintsünk el attól, hogy az eseményt megelőző, mármár tragikomikusszámba menő egyeztető tárgyalásokról legalább olyan érdeklődéssel írt a ro mániai sajtó, mintha az legalábbis egy Basescu – Putyintalálkozó súlyával, egy késedelmében szűnni nem akaró orosz – román megbékéléssel lenne egyenlő, de hát persze, ebben a „csúcsban” is van valami: nem több és nem kevesebb, mint másfél millió romániai magy art érintő kérdést (lett volna hivatott) rendezni. De nem, a hosszú forró nyár még hátravan, talán majd, ha jön az ősz. A kolozsvári Markó – Tőkéstalálkozó konklúzióit gyerekdolog megfejteni: a randevú a megegyezés (üzenete) helyett újra csak a szembenállá st rejtjelezi – erősen ügyetlenül. Nyilván ez így nem volt konkrétan kimondva, de hát a találkozóból azt lehet kisütni – belőle nincs mit többet értenünk – , hogy a két fél elsősorban nem a találkozási pontokat, hanem ezúttal is a különbségeket, az összefér hetetlenségek nyilvánvalóságait kereste. Tulajdonképpen azt hallottuk vissza, amit korábban már érthetően elmondtak: a huszonegyből nem eresztünk. Nagyjából ez az a retorika, ami az erdélyi magyar politikai közélet szájjárását jellemzi. Mint mondtuk, egyik fél sem ment üres kézzel a kolozsvári diakónusok házába, egyik is, másik is vitt egy szép csomagot magával, ajándékul a másiknak. Amikor Tőkés László az RMDSZszel szemben szerveződő magyar politikai csoportosulások által előterjesztett „radikális javasla tcsomagról” beszél, nem tesz egyebet, csak nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a hatalomban való osztozkodásból ő is jócskán kivenné a részét. Ha pedig Markónak, az RMDSZ elnökének ez nem tetszik, márpedig egyáltalán nem, a másik oldalon kapnak „csak azért is” v érszemet:
