Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-27
9 A HÍD - Szebeni Magyarok Egyesülete, illetve az általa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával létrehozott Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda több mint hétszáz - köztük számos magyarországi - művészt hívott meg, nyolc nap alatt kiállításokat, opera, színházi- és néptáncelőadásokat, könyvbemutatókat, valamint szimfonikus, dzsessz- és ifjúsági koncerteket kínált az érdeklődőknek. A programsorozatot konferenciák is gazdagították. Összesen több mint nyolcvan magyar kulturális rendezvényt szerveztek, bem utatatták az István, a király című rockoperát is. Schneider Márta szombaton Serfőző Leventével, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda igazgatójával és Guttmann Szabolccsal, Nagyszeben főépítészével folytatott megbeszélést. Az államtitkár maga is úgy v élte, hogy az elkövetkező években fenn kellene tartani ezt az élénk kulturális tevékenységet ebben a városban. Jelezte: ha az iroda folyamatosan képes lesz működni, és vezetője megfelelő koncepciót dolgoz ki, a magyar kulturális tárca a jövőben is kész tám ogatni ezt a tevékenységet. Az MTI kérdésére Schneider Márta elmondta: Magyarország három és fél millió forinttal járult hozzá e rendezvénysorozat költségeihez, de nem ebben merült ki a magyarországi támogatás. Az Európa kulturális fővárosa cím megsze rzése alkalmából tervezett magyar jellegű műsorokat ugyanis két időpont köré tömörítették a szervezők. Így március 14én Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének nagyszebeni látogatásakor bemutatkozott Pécs városa, akkor színpadra lépett a többi között a Győri Balett és a Pécsi Nemzeti Színház is. Ami tehát a támogatást illeti, a márciusi rendezvényre mindenki hozott magával valamit, mégpedig "nem impresszáriós alapon" - fűzte hozzá az államtitkár. Elismeréssel beszélt arról, hogy az iroda maroknyi csapatát fiatalok egész serege segítette a rendezvények lebonyolításában. Utalt arra: van már példa arra, hogy a kulturális tárca támogatást nyújt valamilyen önálló civil szervezetnek. Ilyen például a Krakkói Magyar Kulturális Központ, amely teljesen önál ló civil szervezetként működik, nem az államigazgatás rendszeréhez tartozik, de szervesen beépült az ottani város életébe. A magyar kultúrának ezek a szervezetek hídfőállást jelentenek - mondta az MTInek Schneider Márta. viss za Forgatókönyvek a bizalmatlanságra Új Magyar Szó 2007. augusztus 27. Szerző: Sz. L. Több spekuláció kapott lábra a hétvégén arra vonatkozóan, hogy mi következhet a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványának esetleges megszavazása után. A lehető ségek határtalanok, egy azonban biztos: egyik változat sem kedvez az államfő ellenfeleinek. Rus a nagy esélyes – kommentálta a liberális Norica Nicolai a Cotidianul értesülését, amely szerint Traian Băsescu államfő mégis a Szociáldemokrata Pártból (PSD) j elölne kormányfőt a jelenlegi kabinet bukása esetén. A PSD elnöke már két hete bejelentette, hogy igényt tart a posztra, Cristian Preda elnöki tanácsos azonban csaknem kizártnak nevezte, hogy Mircea Geoană alakítson kormányt, az államfő pedig sokat sejtet ő nevetéssel válaszolt az erre vonatkozó kérdésre. A gesztus – a Cotidianul hétvégi értesülése szerint – kizárólag a PSD elnökének szólt. A lap úgy tudja, az államfő komolyan fontolgatja, hogy mégis szociáldemokrata kormányfőt jelöljön ki. Az értesülést me gerősítette Norica Nicolai liberális szenátor, aki szerint Ioan Rus volt belügyminiszter a legesélyesebb, de felmerült a párt szóvivőjének, Cristian Diaconescunak a neve is. A lépéssel Traian Băsescu megerősítené a Mircea Geoană pártelnök rátermettségét am úgy is vitató kolozsvári csoportot, és ezzel éket verne a PSD vezetői közé. Egy másik forgatókönyv szerint nem kizárt, hogy az államfő, ha a jelenlegi kabinet megbukik, halogatni fogja Călin PopescuTăriceanu utódjának kijelölését. Az alkotmánynak megfele lően megteheti, hogy akár a parlament mandátumának lejártáig „gondolkodik” a jelölt személyéről, hiszen erre vonatkozóan nem létezik semmiféle törvényes megkötés. Az alkotmány szerint az elnök akkor oszlathatja fel a törvényhozást, ha a két ház második ne kifutásra sem szavaz meg új kormányt az első voksolástól számított hatvan napon belül. Ha viszont nincs kormányfőjelölt, nincs bizalmi szavazás, tehát határidő sem. Ebben az esetben a jelenlegi kabinet ügyvezető kormányként tevékenykedne tovább, azonban je lentősen korlátozott hatáskörrel és – ennek megfelelően – várhatóan gyenge teljesítménnyel. Ezáltal fokozódna a lakosság körében a liberálisokkal szembeni elégedetlenség, miközben a „válságért” a pártok is felelőssé tehetők: az államfő azzal érvelhetne, ho gy nem tud miniszterelnököt kinevezni, mert a parlamenti alakulatok nem kínálnak neki életképes megoldást, vagyis nem hoznak létre stabil kormánytöbbséget. A
