Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-23
8 A Matica Slovenskához közeli hivatásos "aláírók" tiltakoznak Sólyom László felvidéki látogatása ellen Pozsony, 2007. augusztus 22., szerda (MTI) - A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli "aláírók" csoportjának tagjai kedden tiltakozásuknak adtak hangot, amiért Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke vasárnap a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen más fél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása semmiképpen sem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, ezért tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Szerdán, a Matica Slovenská székházában m egtartott sajtótájékoztatóján Stanislav Bajaník, a Matica titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a "hátsó kiskapun", hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: "Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az ma gától értetődő legyen." Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: "A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen je llegű akción aligha léphet fel magánszemélyként." Noha Sólyom László Deákin Szent István soknemzetiségű országának megtartó erejéről, jogbiztonságáról, a nem magyar anyanyelvűek magyar nemzetet erősítő szerepéről és erényeiről is szólt, és idézte Istv án intelmeinek közvetve a szlovákokra is vonatkozó részeit, Bajaník ennek ellenére azt állította, hogy Sólyom László Szent István országát "a saját eszméje szerint, ezúttal a magyarság számára kisajátította," márpedig Szent István Bajaník szerint is "a köz épeurópai térség jelentős személyisége volt, akit mi is tisztelünk." A "nagysurányi aláírók" társasága 17 éve, a Matica Slovenská kebelén jött létre, s azóta minden "alkalmat"megragadva hallatja magyarellenes hangját. Az aláírók kedden Révkomáromban t alálkoztak, ahol a magyar államfő látogatásával kapcsolatos fenti kifogásaikat nyilatkozatba foglalták s ezt - Sólyom Lászlónak címezve - Magyarország pozsonyi nagykövetségéhez is eljuttatták. A hat személy kézjegyével ellátott nyilatkozatban azt is sérelm ezik, hogy az elnök a szlovákiai magyarok nyelvi jogait is védelmébe vette, bár ezeket Szlovákia szerintük maradéktalanul megadja, míg a magyarországi szlovákok nem bírnak ezzel azonos anyanyelvi jogokat. Váradi Lajos ideiglenes ügyvivő az MTInek elmo ndta: nem szívesen kommentálná a nyilatkozatot, mert nehéz megítélni, hogy Sólyom László Deákin elhangzott beszédének ilyetén való félreértése szándékose, vagy véletlen. "Ráadásul tudvalevő, hogy az elnök Urat annak a községnek az önkormányzata és római k atolikus egyháza hívta meg, amelynek ősi templomában, a falu őslakóinak temetésén első írásos nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet és Könyörgést elsőként használták" - mondta az ügyvivő magyar diplomata. vissza MEGKÉRDEZTÜK − Hogyan értékeli Gyurcsány Ferenc beszédét? Új Szó 2007.08.22. Öllős László politológus: A beszédet annak a környezetnek a viszonyában kell értelmezni, melyben elhangzott, vagyis fontos, hogy a magyar nemzeti kisebbségek kultúrájának magyarországi bem utatását lehetővé tevő fesztivál végén mondta el. Ebben a környezetben szólt arról, hogy a magyarságnak egyrészt képesnek kell lennie szembenéznie saját múltbéli tévedéseivel, másrészt pedig Magyarországnak hosszú távú kötelessége az, hogy támogassa a hatá ron túli magyarokat. Maga az egész rendezvény arra szolgált, hogy a határon túli magyarok kultúrájának legfontosabb gyöngyszemeit bemutassa a magyarországi közvéleménynek. Erre a kisebbségeknek nagy szükségük van, mivel az elmúlt években a határon túli mag yarokról a Magyarországon kialakult kép elsősorban a politikai csatározások miatt meglehetősen vegyessé vált. Újdonságnak számít az, hogy a magyar miniszterelnök szájából hangzott el, miszerint a magyar nemzet nyavalyáinak oka nem a sors, a körülmények ös szejátszásában keresendő? Mindenképpen ritkaság, de azt nem lehet állítani, hogy egyedi jelenségről van szó. A beszéd arról szólt, hogy mindig az adott kor kihívásainak kell megfelelni, nem elég a múltba fordulás, a múltba tekintés, nem kell arra
