Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-21
20 erre is gondolok. Látnunk kell azt, hogy az embereket elsősorban a saját biztonságuk, jövőjük, megélhetésük foglalkoztatja. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak a Vajdasági Fejlesztési Alapot, illetve azoknak a stratégiáknak a kidolgozását, amelyek e téren javítanak közösségünk életminőségén. Azért azt is el kell mondanom, hogy minden nehézség ellenére a mai Szerbia már nem a tíz évvel ezelőtti. Gazdasági téren sem. Ha megfigyeljük az állami intézményeket, a közigazgatást, a közvállalatokat, az egészsé gügyet és az oktatásügyet - hogy csak néhány szférát említsek , látnunk kell, hogy a bérek többékevésbé kiegyenlítődtek a magyarországiakkal. Tehát az életszínvonal és az életminőség a lakosság - beleértve ebben a magyar lakosság jelentős hányadát is - l ényeges mértékben növekedett az elmúlt években. A legnagyobb feladat most a mezőgazdaságból élők, illetve a különböző kis- és közepes vállalkozásoknál bérmunkásként dolgozók életszínvonalának a javítása. Ma már azt is világosan látnunk kell, hogy nem elég csupán munkahelyteremtésben gondolkodni, hanem az életszínvonal javításáért tett erőfeszítésekben is. A VMSZ megítélése szerint az új kormány a mostani aszályos időszakban a mezőgazdaság terén mindennek pontosan az ellenkezőjét teszi. A fejét homokba dugó struccként viselkedik, miközben az aszály miatt csak Szabadka községben kétmilliárd dinár kár keletkezett. Minderről személyesen értesítettem többek Koštunica miniszterelnököt, Đelić kormányfőhelyettest, a mezőgazdasági minisztert... * A Szabadkai Rád ió körüli vihar mintha csendesedne. Számos támadás érte a VMSZt... - Úgy vélem, hogy ebben a kérdésben egyedül a VMSZ volt mindvégig következetes. Mi mindig azt mondtuk, hogy az a célunk, hogy megmaradjon az egész napos magyar közszolgálati rádióműsor . Többször tárgyaltunk erről a legmagasabb állami tisztségviselőkkel. Törvénymódosítást terjesztettünk be, melyeket a demokrata házelnök még napirendre sem tűzött... Ezek után pedig azt tapasztaljuk, hogy a Demokrata Párt vádolja a VMSZt a rádió körül kia lakult állapottal, miközben ez a párt e téren minden szinten kétkulacsos politikát folytat. Évekre visszamenőleg sorolhatnám mindazt a munkát, amit a VMSZ a szabadkai rádió megmentéséért tett. A tények egyértelműek: a műsorszórási törvény értelmében egy rá dió csak egy frekvencián sugározhat, s mindezt nehezíti az is, hogy a közvállalatként működő önkormányzati rádiók kötelező privatizálásra kerülnek. Semmi garancia nem volt és a mai napig nincs arra, hogy amennyiben ez bekövetkezik, akkor megmarad az egész napos magyar műsor. Az is tény, hogy a regionális frekvenciára a Szabadkai Rádió ún. szendvicsműsor struktúrával pályázott, ami azt jelenti, hogy az eddigi 24 órás magyar műsorból jó, ha marad nyolc. A történet többi eleme nagyjából mindenki számára közism ert, így ezzel most nem kívánnék részletesen foglalkozni. * Közeleg augusztus 20a. A VMSZ Szabadkán és Palicson tartja - hagyományos - központi megemlékezését. Miért tartja ezt fontosnak? - Amikor a kilencvenes évek közepén először megszerveztük a Szent Istvánnapi rendezvényt, egyértelmű volt számunkra, hogy ez egy olyan esemény, amelyet a magyarság a legnagyobb ünnepei között tart számon. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy azon a vajdasági magyarság aprajanagyja részt vehessen. Meggyőződésem, h ogy a magyarság legnagyobb ünnepe az együvé tartozásról szól. Önmagunkról. A létünkről. A múltunkról, a jelenünkről, s a jövőnkről. Egy évben egyszer a jelenlétünkkel erőt kell mutatnunk, és tudunk is mutatni. Azt, hogy vagyunk. Itt vagyunk. Létezünk. Ezér t a Szent Istvánnapi rendezvény - bár a VMSZ szervezi - nem pártünnepség. Az a vajdasági magyarság egészének a legnagyobb ünnepe, a legnagyobb rendezvénye. vissza D in Dokumentálják a határon túli műemlékeket Duna TV 200 70820 09:23 Magyar műemlékek határon túl. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkezdte a határon túli műemlékek átfogó kutatását, így mára elkészült a felvidéki Fülek római katolikus templomának dokumentációja. A füleki templomot legutóbb 1722ben új ították fel, így a barokk festésmód és szobrászat stílusjegyeivel gazdagodott. A ferences templom eddig is ismert volt idehaza, az értékleltárra azonban csak most került sor. 20052006ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli osztályának sza kmai támogatásával, pályázati pénzből az ELTE művészettörténész hallgatóinak kutatása alapján azonban most teljes kutatása készült el a templomnak, így megismertük annak külsőbelső kialakítását, szépségeit – emelte ki Herczeg Renáta a KÖH kárpátmedencei referense. A hivatal tovább folytatja a határon túli épített műemlékek dokumentációját. vissza
