Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
28 Hatékonyabb lesze a romá niai magyar érdekképviselet, ha többpártrendszer alakul ki? Didaktikusnak érzem a kérdést. A demokráciáról szóló tanítómesével válaszolhatnék: Winston Churchill, NagyBritannia híres miniszterelnöke mondta egyszer, hogy a demokrácia sem tökéletes, de enné l jobbat még nem találtak ki. Ha ez az elv általában érvényes, akkor ennek a romániai magyarságra nézve is érvényesnek kell lennie. Markó Béla viszont azt mondja, hogy az erdélyi magyarság nem jutott még el oda, hogy korlátlan demokráciában élhessen. Nag yobb szüksége van most az egységre, mint a demokráciára. Nem tudom elfogadni ezt az okoskodást. Eszerint az egység és a demokrácia egymásnak ellentmondó fogalom. Egy egészséges demokráciában ez a két szempont semmiképp sem ütközhet. Legfentebb a román dem okratikus rendszer olyan hiányosságáról lehet szó, amely eleve hátrányos helyzetbe hozza a kisebbséget. Az európai parlamenti választások őszre várható időpontja meglehetősen szűkre szabja az RMDSZszel való egyezkedés kereteit. Ön szerint sikerül kiegye zni az augusztus 24i határidőig? A kiegyezés nem öncélú. Lehet szó róla, ha ez szolgálja leginkább a romániai magyar közösség érdekeit. A nagy dilemma abban áll, hogy az egységelv eddigi erdélyi mindenekfölöttiségével szemben merjünke újítani, alternatí vát képezni. Mert ha fenntartjuk azt a nézetet, hogy egy önálló jelölt indulása megnyithatja egy, az RMDSZszel szembeni erős politikai alternatíva képződésének útját, akkor egyenesen vétek volna kiegyezni. Ebben a kérdésben azonban nem nekem kell döntenem . Azért van szükség a következő hetekre, hogy mindenkivel konzultáljunk. Azokkal is, akik azt mondják, vétek megegyezni az RMDSZszel, és azokkal is, akik a feltétlen kiegyezés pártján állnak. Hogyan látja, milyen arányban vannak ilyenek és olyanok? Kinek tetszene, és kiben váltana ki ellenérzéseket, ha ön az RMDSZ jelöltlistáján szerepelne az EPválasztásokon? Markó Béla is említette egy közvéleménykutatás eredményeit, amelyet az RMDSZhez közel álló csoport végzett. Ezek szerint a romániai magyarság t izenöt százaléka feltétlenül elkötelezett Markó Béla iránt, másik tizenöt százalék állítólag irántam, de a fennmaradó hetven százalék kiegyezéspárti. Jogos fenntartásokkal viseltetünk a közvéleménykutatás iránt, de pillanatnyilag jobbat nem tudok mondani. Az EMNT is készül végeztetni egy felmérést. A két felmérés eredménye együtt adhat eligazítást ebben a kérdésben. Úgy érzem, az önálló jelöltként való indulásnak inkább volna értelme, és esély is volna a mandátumszerzésre. Fennáll viszont annak a veszélye, hogy az RMDSZ lejárató kampányba kezd, olyanba, amilyet már az autonomistákkal szembeni vagy az MPSZszel szembeni fellépésben is láthattunk. Ez pedig elbizonytalaníthatná a választókat. Ezeket a szempontokat kell tehát számba venni, és meghozni augusztus végéig a döntést. Az egyházon belül is bírálatok érik. Egyesek úgy tartják, politikai céloknak szolgáltatta ki az egyházat. Erre a vádra elég megemlítenem, a támadások legfőbb szorgalmazója a CE szövetség. Hivatalos lapjában, a Kis tükörben egymást köv etik a jelöltségemmel és az egyház politikai szerepvállalásával kapcsolatos bíráló írások, interjúk. A lap hátoldalán viszont ott van egy székelyföldi egyházipolitikaiközéleti konferencia programja és meghívója, amelyet a CE szövetség az RMDSZ és a holla nd Államismereti Párt együtt szervez. Körülbelül így állunk ezzel. De még a Krónikában is megrökönyödéssel olvastam a múltkorában egy egyházi fegyelmi eljárással kapcsolatos írást. (A KREK vizsgálatot indítványoz Visky Béla teológiai tanár ellen – Intolera ncia vagy felforgatás?, 2007. július 5. – szerk. megj.) Szerencsétlen dolog az egyház kanonikus rendjébe világi megközelítésben úgy beleszólni, ahogy azt az újság tette. Ezt mondhatja a politika is: miért szól bele a dolgaiba a sajtó? De nem éppen ez a s ajtó feladata? A sajtó nem kérdőjelezheti meg az egyháznak a zsinat által szentesített rendjét, és ennek személyi konzekvenciáit. Én úgy tekintem, hogy bármely intézmény fegyelmi eljárást indíthat a saját szabályai szerint a saját alkalmazottai ellen.
