Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-16
21 tel epülések fejlesztéséért való kormányzati lobbi nálunk akár bűncselekménynek is minősülhet. Ennek ellenére, és a közösség fejlődése érdekében, munkánkban ezután is felhasználjuk a rendelkezésünkre álló kormányzati és politikai eszközöket” – fogalmazott Kele men Hunor. Autonómia és oktatás – valós igények „Traian Băsescu azt állítja, hogy a székelyek nem akarnak autonómiat. Mi ismerjük a székelyföldi valóságot, és azt is tudjuk, hogy a közösség életszínvonalának javulása szorosan összefügg a területi autonó mia jelentette önállósággal, önrendelkezéssel. Az allámelnöktől eltérően, mi nem a néhány falunapon való részvételünkből állapítottuk meg, hogy szükség van az autonómiára. Természetes, hogy az embereket elsősorban a megélhetés, az életszínvonal, az egészsé gügyi és szociális szolgáltatások minősége érdekli. Ennek megvalósítására azonban igenis szükség van az autonómiára” – fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint az oktatás kérdése is sokkal hatékonyabban megoldódna, ha ezt a kérdést az illető közösségre bízná k, és nem a központosított hatalom eszközeivel próbálnák megoldani. „Az RMDSZ már régóta rendelkezik egy olyan oktatási programmal, amelyben a román nyelv idegen nyelvkénti oktatása is szerepel, és támogattuk az ilyen jellegű tankönyvek megjelenését is” – mondta az ügyvezető elnök. "Bízom abban, hogy az államfő – igéretéhez híven – a későbbiekben is ellátogat a Székelyföldre. Így értesülhet arról is, hogy a Székelyföld autonómiaigénye nem egy »hamis probléma«. Bízom továbbá abban is, hogy e felismerés ered ményeként Traian Băsescu támogatni fogja azoknak az autonómiaformáknak a megvalósulását, amelyek az általa is említett életszínvonal növkedését ténylegesen elősegítenék Hargita és Kovászna megyében" – fogalmazott Kelemen Hunor ügyvezető elnök. vissza 2007. augusztus 15. Határozottan (és) gondban a PSD Új Magyar Szó 2007. augusztus 16. Szerző: Sz. L. A televíziók esti híradójában jócskán hátraszorultak a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról és a kormány megbuktatásáról szóló beszámolók. Mircea Geoanának ugyanis nem sikerült közvetítenie a PSD szándékait. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálta egyfajta paradigmaváltásként tálalni a szeptember 10re ígért bizalmatlansági indítványt. A bejelentés fogadtatását jelzi, hog y a kormány megdöntésével való fenyegetőzés meglehetősen hátra szorult a híradókban. A magyarázat az lehet, hogy a PSDnek nem sikerült világossá tennie, mi a szándéka a bizalmatlansági indítvánnyal. December elején lenne ideális megtartani az európai par lamenti választásokat – jelentette ki Mircea Geoană pártelnök a PSD vezetőségének kétnapos törcsvári tanácskozása után. Majd hozzátette: a választásokat már egy másik kormánynak kell megrendezni. A „bombának” szánt bejelentés jóval kisebbet pukkant, mint a rra a szociáldemokrata elnök számított. A televíziók esti híradójában jócskán hátraszorultak a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról és a kormány megbuktatásáról szóló beszámolók. Mircea Geoanának ugyanis nem sikerült közvetítenie a PSD szándékait. Egy valamit tett teljesen világossá: a kiindulópont a 2004es választások eredménye. Akkor a szociáldemokraták szerezték a legtöbb voksot, a szavazatok 37 százalékát, s Geoană szerint eljött az idő „három évi alacsony hatékonyságú kormányzás után”, hogy az or szág ügyeit a legnagyobb parlamenti frakciót adó párt vegye a kezébe. Ennek kivitelezéséről azonban nincs világos elképzelés. Tény, hogy matematikailag a Tăriceanukormány napjai meg vannak számlálva, ha a PSD bizalmatlansági indítványt nyújt be. Ehhez az onban két másik feltételnek kell teljesülnie: hogy a PSD valóban beváltsa fenyegetését, illetve hogy a kezdeményezést a Demokrata Párt is támogassa. Utóbbi azonban, úgy tűnik, egyelőre latolgatja, hogy alkalmase az időpont a kabinet megbuktatására. Ha a b izalmatlansági indítvány átmegy a parlamentben, a labda az államfő térfelére kerül. Traian Băsescu dönti el, hogy Tăriceanu távozása után kinek adja
