Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
10 honoráljá k. A szaktárca ígérete szerint a következő hónapokban egy harmadik program is indul, amely szintén a hátrányos helyzetben lévőket segíti képzés és a foglalkoztatás támogatásával. Az üzleti szféra felelőssége Szakértők szerint az ösztöndíjak és a fenti programok mellett előrelépést jelenthetne, ha a családi pótlék fizetését a gyermek iskolába járásához kötné az állam, vagy a segélyezés egy része az oktatási költségek átvállalását jelentené. A szakemberek szerint a romák szakképzésében és foglalkoztatható ságuk javításában nemcsak az államnak kell azonban szerepet vállalnia. Ezt támasztja alá az Ernst & Young tanulmánya is, amely a Romák alkalmazása: néhány tapasztalat az üzleti életből címet viseli. A nemzetközi tanácsadó cég az ENSZ Fejlesztési programja megbízásából tizennégy magyar, cseh és szlovák cégnél végzett felmérést. Összegzésül megállapítja, hogy az üzleti szféra ma is kevés figyelmet fordít a romák munkaerőpiaci részvételének erősítésére. Ezért a vállalatokat is be kell vonni a romák továbbké pzésének finanszírozásába, és a cégek foglalkoztatásért felelős vezetőit is fel kell készíteni az esélyegyenlőségi irányelvek érvényesítésére. Az elkészült tanulmányt a világ 3500 vállalatához juttatják el. A versenyszféra bevonását egyébként a Central Eur opean Managment Intelligence szakértői is fontosnak tartják. Szerintük ha a vállalati szektor nem vállal szerepet a felzárkóztatásban, akkor lemond a munkaerőpiac bővítéséről és a fizetőképes kereslet növeléséről. vissza Ki ss Gergely A Malinaügy hasonlít Lexa emberrablására? FigyelőNet, MTI 2007. augusztus 2. Malina Hedvig ellen "ugyanaz a személy képviseli a vádat, aki annak idején kerületi ügyészként elkente" a volt szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác fia elrablásának ügyét, s melynek következményeképpen az Ivan Lexa vezette akkori szlovák "titkosszolgálatnak (SIS) végül sikerült megúsznia az emberrablást" – írja a Szlovákiában megjelenő Új Szó. A lap emlékeztet arra, hogy Malina Hedvig esete igen has onlít egy másik ügyre: 1995ben a Ján Slotával együtt kormányzó Vladimír Meciar idejében elrabolták és erőszakkal külföldre hurcolták a Meciarral hadilábon álló akkori államfő, Michal Kovác fiát. Meciar így akarta lejáratni az államfőt. Az emberrablást a sajtó és a következő kormányok a Vladimír Meciarhoz szorosan kötődő Ivan Lexa vezette titkosszolgálatnak tulajdonították. Lexát több éves bujkálás után külföldön fogták el, de a hazaszállítását követő persorozatban szinte minden vádpont alól felmentették. Önmagát verte meg Az elnök fiáról akkor az volt a hivatalos vélemény, hogy úgymond önmagát verte meg és önmagát rabolta el. Malina Hedvig esetében is az a vélemény alakult ki, hogy a lányt senki sem verte meg, vagy ha valaki mégis megverte, akkor az leg feljebb maga Malina Hedvig lehetett, s aki ráadásul "hamis tanúzás miatti vádemelés elől Brüsszelbe akart menekülni." Az utóbbi megállapítást a magyarellenes indulatairól ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője, az a Ján Slota tette, aki most Vladimír M eciarral, a NéppártHZDS elnökével együtt a kormányzó Robert Fico (IránySzociáldemokrácia) koalíciós partnere. Az Új Szó emlékeztet arra is, hogy Malina Hedvig ellen - a hatóságok megtévesztése és hamis eskü gyanúja miatt - egy olyan személy feljelentése alapján született meg az ügyészség vádindítványa, "aki az Ivan Lexaérában a titkosszolgálat ügynöke volt." Mint írja: "Ezeken a hasonlóságokon kívül egy konkrét személy is összeköti a két ügyet: Robert Vlachovsky, aki 1996ban pozsonyi kerületi ügyészkén t elrendelte az ifjabb Michal Kovác elrablásával megvádolt SISügynökök szabadon bocsátását, és az ügyet elvette Peter Vacok nyomozótól. Ezek után vette át a nyomozás irányítását Peter Cíz, aki hamarosan arra a következtetésre jutott, hogy a titkosszolgála tnak semmi köze az egészhez." A lap hozzáteszi: ugyanez a Vlachovsky Malina Hedvig ügyében már két panaszt utasított el.
