Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-07
18 Markó, Tőkéssel ellentétben nem „rendszerváltást” akar az erdélyi magyar közéletben, hanem „szemléletváltást” - ebből érdemes kiindulni, ha össze akarjuk haso nlítani azt a két dokumentumot, melyet július 30án a kolozsvári Diakóniai Központban kicseréltek a felek. Mindkét fél tárgyalópozíciójának és a hazai politika színterén elfoglalt helyzetének megfelelően állított feltételeket a programtervezetekben. Az RM DSZ Közös nemzeti célokért c. dokumentumában olyan célok szerepelnek, melyek az erdélyi magyar képviseletben kialakult status quot igyekeznek fenntartani: bár kimondja, hogy a választók akaratának megfelelő közös listát kell állítani – ez elsősorban Tő kés RMDSZ EPválasztási listáján való szereplésére vonatkozik – az EMNT elváráslistáján megjelenő sarkalatos kérdésekben, mint például a pluralizmus biztosítása a romániai magyar közéletben, a játékszabályok megváltoztatása és a közpénzek elosztása, a cél ok nem egyeznek. Az EMNT saját, Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért című programjában az olyan, átideologizált célok mellett, mint a székelyföldi területi autonómia vagy csángóügy, ellenzéki szerepéhez híven, az erdély i magyar politikai erőviszonyok átrajzolását, hatalommegosztást a képviseletben és az RMDSZ által működtetett forráselosztási rendszerben való részvételt követeli. A két dokumentumban közösek a stratégiai célok. Ilyen például a kisebbségek jogállását sz abályozó és parlamenti szakbizottságokban 2005 óta elakadt kisebbségi törvénytervezet elfogadtatása. Ez azért érdeke mindkét félnek, mert egyrészt az RMDSZ kezdeményezéseként született dokumentumról van szó, másrészt a törvénytervezet korábbi változatai az EMNT céljai között szereplő kulturális autonómia paragrafust is tartalmazták. A kolozsvári MarkóTőkés találkozó összefoglalója: >> Nem kötöttek házasságot: "még ismerkedniük kell" >> Az RMDSZ jelenlegi dokumentumában természetesnek nevezi a kulturáli s autonómiát szabályozó rész visszaiktatását a kisebbségi törvénytervezetbe. Annak ellenére, hogy a parlamenti tárgyalások során a román pártok képviselői a kisebbségi törvénytervezet felhígítását követték, és így „kikoptatták” a kulturális autonómia parag rafust. A székelyföldi területi autonómia ügye egy másik olyan átideologizált cél, mely mindkét tárgyaló fél programjában szerepel, így várhatóan nem szül majd vitát. Az EMNT és SZNT egyedüli, konkrétan vállalt célkitűzése az erdélyi magyar autonómia üg yének képviselete. Az RMDSZ, ha kormányzati szerepkörében Bukarestben nem is képviselte Székelyföld területi autonómiáját, kampányszlogenként következetesen használta. A tárgyalásokon várhatóan arra fog hivatkozni az RMDSZ, hogy programjában eddig is sze repelt az erdélyi magyar önrendelkezés ügye. Az autonómia kérdésben a tárgyalások során azért is lesz könnyű kiegyeznie a két tábornak, mivel nem konkrét megvalósíthatósági, technikai feltételekről, hanem elvi szinten, az autonómia képviseletéről tárgyaln ak.
