Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-07
12 Két külön társadalom, átjárás nélkül − Tabuk nélkül Magyar Hírlap 2007.08.07. Az iskola nélkül maradó csörögi cigány gyerekek e sete csak a felszín, a hazai oktatásban a szegregáció gyökerei a hetvenes évekre nyúlnak vissza, és a társadalmi elkülönülés csak hosszú távon számolható fel – mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman Obersovszky Péternek az Echo Televízió Tabuk nélkül című műsorában. Az országgyűlési biztos szerint ha nem teszünk semmit, akkor két külön társadalom fog kialakulni, és nem lesz átjárás a kettő között. – Elvált az addig összetartozó két község, Sződ és Csörög, és a csörögi gyerekeknek – többségük roma származás ú – nem volt hol elkezdeniük az iskolát. Sződön két iskola is van, egy modern és egy régi iskola. A csörögi roma gyerekek azért kerültek bajba, mert a lepusztult, korszerűtlen iskolaépületben találták magukat. Itt indult el ez a probléma a kezelhetetlenség irányába? – Igen, már a 2006 – 2007es tanévben elkülönítették a csörögi gyerekeket ebben az úgynevezett kisiskolában, amely olyan rossz állapotban van, hogy az ÁNTSZ bezáratta. Ez már elkülönített oktatást jelent, tavaly ősszel hivatali elődöm, Kaltenbach Jenő meg is állapította a diszkrimináció tényét, felhívta rá minden érdekelt figyelmét, és kérte a megszüntetését. Májusig még csak válasz sem érkezett. Senki sem fogta föl annak a jelentőségét, hogy a gyerekek iskola nélkül maradnak. Nem feltétlenül Sződn ek kellene ellátnia ezt a feladatot, bár Sződdel létezik egy intézményfenntartói megállapodás. Mással is lehetne elvileg, de más település nem nagyon szeretett volna ilyesmit kötni, pedig megnéztük például a Vác környéki kistelepülések iskoláinak a létszám át, és úgy tűnik, hogy mindenütt nagyon sok hely van. Bőven elférnének ezek a gyerekek. – A ki nem mondott érv: magyar gyerek nem akar cigány gyerekkel egy iskolába járni. – Furcsa módon kimondták. Volt az elmúlt héten egy tudósítás valamelyik televízióba n, és a sződi polgármester azt mondta, hogy ez nem lenne probléma, és már valószínűleg régen megoldódott volna a helyzet, ha nem cigány gyerekekről lenne szó. Ez nagyon meglepő volt. – És ez hogyan fordulhat elő ebben az országban? – Természetesen megfoga lmazása szerint nem a saját településére utalt, hanem a környezőkre. Ez nagyon érdekes kérdés, mert mondjuk NyugatEurópában ha ilyen eszméket vallanak emberek a politikai életben vagy bárhol másutt, utána már nem nagyon szoktak szóba állni velük. – Ön sz erint Magyarországon mennyire elterjedt az oktatási intézményekben az elkülönülés? – Nagyon. A legutóbbi kutatások szerint a cigány gyerekek ötvenhatvan százalékát elkülönítve oktatják. Általában az önkormányzatok mennek elébe a szülői igényeknek. Még abb an sem vagyok biztos, hogy a nem roma szülők igénylik ezt a fajta elkülönítést, hanem ez egyfajta szokássá vált, azzal a felkiáltással, hogy ezek a roma gyerekek visszahúzzák a nem roma gyerekeket. Nagyon egyszerűen meg lehet oldani ezt a problémát, mert a rra kell csak vigyázni, hogy az integrált oktatás esetén ne csökkenjen az oktatás színvonala. – Miért cáfolják mégis már hosszú évek óta az oktatási tárca illetékesei, hogy az elkülönítettség létező probléma? – Azt hiszem, nem cáfolják ezt, inkább azt mon dják, hogy nagyon sok lépést tesznek a megszüntetése érdekében, és ez kétségtelenül igaz. Vannak próbálkozások, de az eredményei egyelőre nem rajzolódtak ki teljes egészében, nem tudni, hogy ez lesze a megfelelő út. – Miért? – Van egy alapvető probléma M agyarországon: szabad iskolaválasztás van. Ez az egész világon nagyon ritka megoldás. Mindenki oda íratja be a saját gyerekét, ahova akarja vagy tudja, és ebből következően ki lehet játszani azokat a rendelkezéseket, hogy egy iskolába járjanak roma, nem ro ma vagy bármilyen más etnikumhoz tartozó gyerekek.
