Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-07
10 Ezek mellett írja - ki tudja, mikor - elképesztő gyorsasággal, könnyedséggel hatalmas mennyiségű információt, dokumentumot és emléket feldolgozóütköztetőasszociáló könyveit, kritikáit, tudományos tanulmányait, közéleti és politikai publicisz tikáját, amelyekben ugyancsak mindig maximális produkcióra törekedett és törekszik. Gyorsan dolgozik, mert két írás között kiállítást nyit, könyvet mutat be, konferencián tart előadást. Nincs ideje az idő múlásával foglalkozni. Olyan fiatalos sebességgel halad, hogy az évek sem érik utol. vissza Felvidéki magyar adokkapok Magyar Hírlap 2007.08.07. A márciusi tisztújító kongresszus mutatott rá, hogy a kifelé mindig hangzatosan demonstrált egység pusztán retorika, s a sz lovákiai Magyar Koalíció Pártjában (MKP) koránt sincs minden akkora rendben, ahogy azt a pártvezetés láttatni szeretné. A pártot közelebbről szemlélőknek ez már régóta nyilvánvaló volt. Egészen pontosan 1998tól, amikor a három magyar párt egyesült. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának nyolc évig regnáló elnöke nemrégiben terjedelmes interjút adott a Sme című liberális napilap online kiadásának, melyben több alkalommal is azt állította: Csáky Pál és Duray Miklós hazudik. Előzőleg Duray Miklós állt mikro fon elé, s ő is hazugsággal, valamint túlzott tekintélyelvűséggel vádolta meg egykori pártelnökét. De ez a sajtóbeli kakaskodás még a nyári uborkaszezonban sem bizonyosan éri el az ingerküszöböt. Bizonyosan hetekre betöltené a magyarországi sajtó minden, magára valamit is adó termékének címlapját, ha egy liberális párt, mondjuk a Szabad Demokraták Szövetsége, egy kereszténydemokrata erő, mondjuk a Kereszténydemokrata Néppárt és egy radikális nemzeti alapokon álló politikai tömörülés, mondjuk a Magyar Igazs ág és Élet Pártja egy napon bejelentené fúzióját. Bár Bismarck óta tudjuk, hogy csak az ökör következetes, ezért a politikai életben semmit nem lehet kizárni, de viszonylag nagy bizonyossággal kijelenthetjük, Magyarországon nem lesz ilyen fúzió. Az 1989e s rendszerváltás felkészületlenül érte a szlovákiai magyarságot, amelynek körében korántsem folyt olyan széles körű ellenzéki tevékenység, mint a csehek vagy a szlovákok körében. A Független Magyar Kezdeményezés 1989. november 18án, a bársonyos forradalom másnapján alakult meg, s azon melegében bekapcsolódott a rendszerváltó eseményekbe. A kezdeményezés 1992ben nevet változtatott, s innentől Magyar Polgári Párt néven futott, a parlamenti választásokon azonban csak 2,29 százalékot sikerült szereznie, így n em jutott be a parlamentbe. Meghatározó képviselői közül Berényi József és A. Nagy László játszik szerepet a nagypolitikában, Gyurovszky László a közelmúltban lemondott képviselői mandátumáról. 1990 januárjában katolikus értelmiségiek alakították a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, elnökévé Janics Kálmánt választották, akit 1991ben az addig jószerivel ismeretlen Bugár Béla váltott fel, így tavaszi bukásáig 16 évet töltött a pártelnöki székben, s így legfeljebb Vladimír Meciar vetekedhet vele, a többi pártelnök a nyomába sem ér. Jelentősebb, ma is aktív képviselőik: Bugár Béla, Csáky Pál, Bárdos Gyula, Szigeti László. Az Együttélés Politikai Mozgalom az MKDM megalakulása után egy hónappal, 1990 februárjában alakult, elnöke Duray Miklós lett. Ebben a po litikai tömörülésben volt a legtöbb a kommunista titkosrendőrség ügynökei közül. Politikailag ma is aktív tagjai: Duray Miklós, Köteles László. Az 1994es parlamenti választásokon a három magyar párt megállapodott, hogy Magyar Koalíció néven választási sz övetséget kötnek, melynek így aztán 17 képviselőt sikerült az akkor már önálló szlovák törvényhozásba bejuttatnia. Hetet az MKDMből, kilencet az Együttélésből, és mindössze egyet az MPPből. A magyar képviselők – Meciar volt kormányon – természetesen elle nzékben ténykedtek. A kisebbségi többpártrendszer tehát viszonylag jó esélyekkel indult, melynek aztán 1998ban fellegzett be. Június 21én egyesült a három magyar párt. Az új politikai tömörülés a szavazatok 9,12 százalékát szerezte meg, és ezzel 15 képv iselőt sikerült a parlamentbe juttatnia. Az egyesülésre elsősorban választójogi törvény módosítása miatt volt szükség. Vladimír Meciar kormánya olyan formában változtatta meg a választási törvényt, hogy az jelentősen megnehezítette a koalíciókötést, a magy arok egész egyszerűen nem tudták volna a törvény által előírt voksszámot
