Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-02
10 George Pataki, New York republikánus kormányzója összehajol Tom Lantos demokrata szenátorral, majd konferenciabeszélgetésre kérik Nicolas Sarkozyt az Élyséepalotából és Gyurcsány Ferencet Pestről. Aztán Gyuri, Tamás, Mi ki és Fletó megbeszélik, miként húzzák ki az óhazát a kátyúból, s főleg, hogyan teremtsenek újra Trianon előtti NagyMagyarországot. Mindig is gyanítottam, hogy ez visszatérő rémkép Ján Slota jelenlegi szlovák kormánypárti politikus és hivatásos magyargyű lölő elméjében. Az egykori miniszterelnökről, a magát demokratának nevező – s Nyugaton annak is skatulyázott – Mikulás Dzurindáról azonban már csak a Magyar Koalíció Pártjával való közös kormányzás miatt sem gondoltam hasonlót. Most meg, tessék, kiderül, h ogy Dzurinda úr miniszterelnöksége nem volt más, mint a világot átszövő magyar összeesküvéssel való áldatlan küzdelem. Kormányzásának legfőbb fegyverténye pedig a magyar kedvezménytörvénnyel szembeni óriási "küzdelem" és nem az uniós csatlakozás. Másfelől persze valahol meg is értem Dzurinda urat: jó lehet européer politikusnak lenni, de kormányzó politikusnak mégiscsak kellemesebb. Márpedig Szlovákiában az utóbbi évek és hónapok tapasztalata alapján a magyarellenességet sem nélkülöző populizmus sikerre ve zető politika. Ilyen helyzetben ki lehet nagyobb hős, mint aki ciklusokon át ellenáll a nemzetközi magyar lobbinak? Főleg, ha nem is kellett anno ellenállni… Merthogy az elmúlt évek magyar kisebbséget érintő történéseinél Szlovákiától Szerbiáig sok mind ennek lehetett nyomát látni, hatékony magyar lobbizásnak azonban speciel nem. Egészen pontosan: magyarországi lobbizásnak. A hivatalos magyar külpolitika 2004 decemberében gyakorlatilag magára hagyta a határon túl élőket, amikor pedig foglalkozott velük, j obban tette volna, ha nem tesz semmit. A magyar lobbi "erejét" az anyaországban is tapasztalhattuk az uniós csatlakozás "rendkívül előnyös" feltételeiben. Meglehet persze, mindez nem Gyuri és Tamás miatt van így, s talán még Mikinek is eszébe jutnának na gybócsai gyökerei, ha Budapestről hívnák őket, s a magyar ügyért, s nem magyarországi hatalmi és gazdasági ügyecskékért kérve segítségüket. vissza Máté T. Gyula újságíró Felpörgő gazdaság a délszláv országokban Világga zdaság 20070702 Az egykori Jugoszlávia három legfontosabb utódállama meglepően gyors GDPnövekedés ڀ Ȁ CLUDEPICTURE "http://vg.hu/img/spacer.gif" \ * MERGEFORMATINET gazdasági növekedést ért el az év első három hónapjában. Szlovéniában 7,2 százalékra rúgott a GDP bővülésének üteme, és a vállalatok egyre súlyosabb munkaerőhiányra panaszkodnak. A közpon ti bank frissen kinevezett elnöke, Marko Kranjec nemrég annak az aggodalmának adott hangot, miszerint fennáll a gazdaság túlfűtöttségének a veszélye. Részben ennek, részben az euró januári bevezetésének tulajdonítják elemzők, hogy hónapról hónapra gyorsul az infláció üteme: a májusi 3,1 után júniusban már 3,8 százalékot mértek. Kranjec azt mondta, kész behúzni a féket, ha az árak tovább emelkednek. Horvátországban elsősorban a lakossági fogyasztás meglódulásával, valamint az idegenforgalom jó teljesítményév el magyarázható, hogy az év első három hónapjában a várt 56 helyett 7 százalékkal növekedett a GDP. Ennek nyomán a Reutersnek nyilatkozó elemzők azt mondták, felfelé fogják korrigálni az idei év egészére vonatkozó, 4,8 – 5 százalék közötti növekedési jóslat aikat. Szerbia a két északi utódállamnál is dinamikusabban növekedett az első negyedévben. A most közzétett 8,7 százalékos eredmény ugyanúgy meglepte az elemzőket, mint a horvát gazdaság száguldása, és ugyanúgy jócskán meghaladja a megelőző negyedévekben m ért értékeket. Megfigyelők egyfelől a gyors béremelkedések által kiváltott fogyasztói kereslettel, másfelől a tavaly beáramlott rekordösszegű (4,1 milliárd dollárnyi) külföldi működő tőke hatásaival magyarázzák a boomot. A t ovábbi kilátások azonban éppen Szerbiában a legbizonytalanabbak: a januári választásokat követő hoszszas politikai zűrzavar miatt a beruházók kivárnak, a Nemzetközi Valutaalap pedig figyelmeztette Belgrádot: szerkezeti reformok nélkül hamar elveszhet a gaz daság lendülete. VG vissza Forrás: VGgyűjtés (éves összehasonlítás, százalék) 2007. I. név 2006. IV. név Szerbia 8,7 5,0 Szlovénia 7,2 5,5 Horvátország 7,0 4,8
