Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
29 Az MPSZ erdővidéki szervezete a hónap elején fogott neki a Galac megyei gyűjtésnek, s öt helyi barátjuk segítségével legfőképp Corod, Gohor és Tudor Vladimirescu községekben mintegy tíz nap alat t teljesítették a vállaltakat. „A törvény szerint megyénként legkevesebb hétszáz aláírást kellett volna gyűjtenünk, de számolva azzal, hogy néhány adatot hibásan jegyezhetünk le, vagy időközben fenyegetés hatására, valamilyen más okból valamelyikük esetleg visszalép, 827et szereztünk." — nyilatkozta ifj. Csíki Béla ügyvezető elnök. A sepsiszékiek Neamţ megyéből 820 aláírást hoztak, de ellenőrzésük után csak 753at továbbítottak. „Ismerőseinknek köszönhetően a helyiek nem mint idegeneket, hanem mint jó ba rátot fogadtak, így még arra is maradt erőnk, hogy a bukaresti és a Brassó megyei munkához is segédkezet nyújthassunk" — mondotta Gazda Árpád területi elnök. Szász Jenő véleménye szerint az, hogy sikerült összegyűjteni a támogató aláírásokat, az MPSZ erej ét jelzi, s reméli, hogy ez alkalommal sem az RMDSZ, sem más szervezet nem gördít akadályt a párt bejegyzésének útjába. „Jelen pillanatban az aláírások ismételt ellenőrzése folyik. Minden egyes adatot megvizsgálunk, hogy helyesen vane bevezetve, majd szúr ópróbaszerűen telefonon is ellenőrizzük, hogy az emberek fenntartjáke a néhány nappalhéttel ezelőtt vállaltakat. A pártbejegyzést a bírósági szünet lejárta után, várhatóan szeptember elején fogjuk kezdeményezni" — nyilatkozta Szász Jenő. vissza Isten hozzon, Magyar Állami Egyetem! Erdély.ma [ 2007. július 31., 08:40 ] Forrás: Sylvester Lajos , Háromszék Forró ez a nyár a romániai oktatás helyzetének és állapotának megítélését tekintve is. Szóltunk már arról, hogy felsőf okú képzés minőségének belső megítélése, azaz az önértékelés és ugyanerről a külső véleményalkotás között óriási különbség van. Az önteltség fokmérője: a Soros Alapítvány által kezdeményezett és finanszírozott felmérés szerint a romániai egyetemi oktatók 7 0 százaléka semmi különbséget nem lát a hazai és a nyugateurópai oktatási intézmények között. Ezzel szemben a Traian Băsescu államelnök által kinevezett egyetemi oktatókból kutatókból álló bizottság 31 oldalas jelentésben mutatta ki, hogy a hazai felsőok tatás és tudományos kutatás, néhány kiváló sziget lététől eltekintve, a középszerűség tengerébe süllyedt. A sanghaji osztályozási kritériumok szerint egyetlen egyetemünk sem található a világ első ötszáz felsőoktatási intézménye között, a honi egyetemeknek hétnyolcszorosra kellene növelniük tudományos tevékenységüket, hogy ebbe a keretbe bekerüljenek. A hazai tudományos közlések számaránya — állítja a jelentés — tizenegyszer kisebb, mint a toplistán szereplő egyetemek átlaga, ötször kevesebb, mint a magyar országi intézményeké, s kétszer kisebb, mint a Bulgáriáé. Az uniós átlagnál is ötször kisebb ez a mutató. Ezek az adatok mellbevágóak. Traian Băsescu a jelentés szerzőivel és az érintettekkel tartott értekezlet után sajtóközleményben ismételte meg a jelen tés alapvető következtetését: a felsőoktatás állapota ijesztő, oktatási rendszerünk hatékonysága alacsony, jelentéktelen, az esélyegyenlőség vonatkozásában nem megfelelő és gyenge minőségű. A jelentés az oktatás színvonala emelésének útjaitmódjait is váz olja. Nos, ezt a kritikai hangot érdemes egybevetni azzal az önfényező gyakorlattal, amelyet felsőoktatási intézményeink vezető köreiben tapasztalhatunk, s ez alól nemhogy kivétel lenne a bennünket, magyarokat különösebben érdeklő Babeş — Bolyai Tudományegy etem, hanem az intézmény vezetőtestülete, mondhatni, zászlós hajót kormányoz ezen a kurzusfolyamon. Ez a hajó nagy erővel és hanggal különösen azután ,,dübörög", miután Kónya Hamar Sándor, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja tíz pontba foglalv a tárta az EPképviselők elé a BBTE multikulturalizmusát és többnyelvűségét cáfoló érveit. Az előterjesztést magyar képviselőtársai, Kelemen Attila és Szabó Károly is aláírták, ami ellen a bukaresti ellenzéki politikusok vehemensen tiltakoztak, Tăriceanu k ormányfő lemondását követelték, s a BBTE vezetősége polgári per indítását helyezte kilátásba Kónya Hamar Sándor ellen. Ebben a csetepatéban megkapta a magáét az RMDSZ is a bukaresti állásponttal szembemenő, az önálló magyar egyetem visszaállítását követelő , „különutas" politika miatt.
