Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
27 választásokon történik. Mert be kell látni: az erdélyi magyarok száma fogy, az öts zázalékos parlamenti küszöb elérése évről évre nehezebbé válik. Pártelnöki ambíciók, avagy fellázadtak a mérsékeltek A kilencvenes évek elején az ellentéteket tovább mélyítette Tőkés László ambíciója az RMDSZ elnöki posztjára. Ezt a mérsékeltnek nevezett szárny azzal hárította el: nyilvánvaló, hogy a románok többsége elutasítja Tőkés személyét. Így amennyiben ő irányítaná az RMDSZt, a párt jelentéktelen tényezővé válna az országos politikában. Tőkésnek így a szövetség brassói kongresszusa után is a tiszte letbeli elnöki cím jutott, ez azonban semmiféle konkrét hatáskört nem biztosított számára. A Markót támogató mérsékeltek ezután ellentámadásba lendültek, a püspököt egyre inkább háttérbe szorították, így váltak mind élesebbé Tőkés szövetségi vezetést ille tő bírálatai. A kolozsvári kongresszuson a Tőkés legközelebbi hívének tudott Borbély Imre is alulmaradt Markóval szemben. A helyzet elfajult: 1999 novemberében az Ügyvezető Elnökség beidéztette Tőkést azon kijelentéséért, amely szerint az RMDSZ kommunis ta jellegű szerveződés. A tiszteletbeli elnök nem tett eleget a felszólításnak, ehelyett – kihasználva, hogy az időközben hatalomra jutott Orbán Viktor vele és nem Markóékkal szimpatizál (akiknek nem bocsátja meg, hogy nem voltak hajlandóak találkozni vele , amikor még ellenzéki pártelnökként Erdélyben járt) – egyre keményebb támadásokat intézett az RMDSZ vezetői ellen. vissza Tőkés – Markóenyhülés – Augusztus végéig megegyeznének Erdély.ma [ 2007. július 30., 23:48 ] Forrás: Gazda Árpád, Krónika Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének jutott eszébe, hogy fogjanak kezet Markó Bélával annak a sajtótájékoztatónak a végén, amelyiken kétórás tárgyalásaik eredményeit ismertették az újságírókkal. Pillogtak a v akuk, kattogtak a fényképezőgépek a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban hosszan kitartott kézfogás közben. Az eseményre összegyűlt több mint negyven újságíró pedig azzal az élménnyel távozhatott, hogy – amiként az egyikük megfogalmazta – ha nem is keltek egybe a felek, de legalább egy ritkán látott momentumot sikerült produkálniuk. A gesztus mindenképpen azt jelezte, hogy mind Tőkés László, mind Markó Béla a békülékeny arcát kívánta megmutatni. Az RMDSZ célokat javasol A hetek óta várt találkozó ra mindkét fél dokumentumot szerkesztett az együttműködés kereteiről. Az RMDSZ azokat a célokat foglalta össze, amelyek megvalósításához támogatást kér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácstól (SZNT) és más romániai magyar po litikai vagy civil szervezetektől. A lista élén a választási együttműködés kialakítása szerepel. Amint a dokumentum fogalmaz, szükség esetén olyan közös listát kell elfogadni, amely megfelel a magyar választók akaratának. Az autonómiaformák tekintetében az RMDSZ a kisebbségi törvény és ezen belül a kulturális autonómia támogatását, a székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének a támogatását, a romániai közigazgatás általános decentralizálásának a szorgalma zását és a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZtervezet melletti kiállást kér a többi magyar szervezettől. Az anyanyelvi oktatás és a nyilvános nyelvhasználat bővítése terén az önálló állami magyar egyetem viszszaállítását és a Babeş – B olyai Tudományegyetem önálló magyar karainak a létrehozását is megemlíti a dokumentum. Szó esik benne az államosított közösségi és magántulajdon restitúciójáról, az erdélyi infrastrukturális fejlesztésekről, a fiatalok itthon maradását segítő, valamint a n ehéz helyzetben levőket felkaroló közös programokról is. Az RMDSZ ugyanakkor egy olyan választójogi törvény parlamenti elfogadásához is támogatást kért, amely ezután is biztosítja a közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban. Tő késék részt kérnek A sajtótájékoztatón Tőkés László is megjegyezte, az RMDSZ által megfogalmazott célok nagy mértékben hasonlítanak azokra, amelyeket az ellenzéki szervezetek vetettek ez alkalomból papírra. Amint tegnapi lapszámunkban is megírtuk, A nemze ti összefogás programjának titulált dokumentum többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését, a kulturális autonómia közjogi keretének a megerősítését tartalmazza. A Székelyföld sajátos jogállásáról szóló népszavazás teljes politikai és l ogisztikai támogatását kéri a felektől. Ebbe pedig azt is beleszámítja, hogy az RMDSZtöbbségű helyi és megyei önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására. A dokumentum rendszerváltozásként nevezi meg az erdélyi magyar politikai
