Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
10 szabad ságjogok maximális állami biztosítását az egyén közösségi kötelékeinek tiszteletben tartásával. A gyanútlan hallgató számára ez első hallásra akár szimpatikus is lehet. Csakhogy tudjuk, az egyén szabadságjogai a modern, szekuláris demokráciákban sem abszol útak, azoknak a másik egyén szabadságjogainak tiszteletben tartása szab határt. A történelmi tanulságok elegendőek ahhoz, hogy megállapíthassuk: ez a rendszer sem tökéletes, de még mindig ez képes a legoptimálisabban biztosítani az egyéni és közösségi érde kek harmonizálását. Orbán azonban szakít a modern demokráciák alaptételével, a semleges állam elvével. Az orbáni "új politika" kompetenciája nem merül ki az egyéni érdekek optimális ütköztetésének és egyeztetésének biztosításában. A pártelnök szerint új po litikára, a "teremtés rendjén" őrködő, morális államra van szükség. E korántsem új, mondhatnánk: középkori politikának szerinte reneszánsza készül Európában: "Valójában az európai emberek érzésvilága fordult el ettől az előbb fölidézett élet- és politikasz emlélettől, és hirdetett meg valami mást. Az európai emberek meggyőződésem szerint ebben a kicsit kaotikusnak tűnő új korszakban erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat és eligazodási pontokat keresnek, illetve várnak szellemi és politikai vezetőiktől". N oha ez természetesen nem általában "az emberekre", hanem csupán egy növekvő csoportjukra igaz, de tény, hogy létező jelenségről van szó, és Orbán politikájának veszélyét éppen ez jelenti. A politikusok által nyújtott erkölcsi "fogódzók," a "morális állam " Orbán által emlegetett kísérlete kétségkívül vészes reminiszcenciákat idéz fel. A fasiszta, nemzetiszocialista, kommunista kísérletektől a vallásifundamentalista törekvésekig számos történelmi próbálkozás tanúi lehettünk e téren. Pozitív példa nincsen. A morálisan semleges államnál ugyanis egyetlen dolog lehet csak rosszabb: az, amely az állítólagos "abszolút erkölcsi rend" politikai letéteményeseként hirtdeti magát. S mely politikai ellenfeleire szükségképpen az "erkölcsi rend" ellenségeinek kijáró irra cionális gyűlölettel tekint. Az európai civilizáció és társadalom időnkénti intellektuális kifáradása, úgy tűnik, törvényszerűen vezet e törekvések felelevenítéséhez. A hazai politikai küzdelmek valódi és legfontosabb tétje az, hogy teret engedünke ennek. Tény, a Fidesz sem egységes az orbáni antimodernizmus befogadásában, ahogyan erre a tusnádfürdői beszéd is utalt. Illúzióink azonban nem lehetnek: a jobboldal vezető ereje belátható időn belül nem fog Orbán bűvköréből kikerülni, vagyis a hazai politikai küzdelmeket a pártelnök elszánt fundamentalizmusa egyre inkább meg fogja határozni. A balliberális oldalnak tehát sürgősen állást kell foglalnia a modernista és antimodernista politikai paradigmák egyre erősödő versenyében. Nem kérdés, hogy a balliberális oldal előtt álló egyetlen út - olyannyira keresett politikai identitásuk legmeghatározóbb eleme - csakis a modernista demokrácia eszméjének tudatos vállalása lehet. vissza A szerző valláspolitikai szakértő Újabb találkoz ót tart Tőkés és Markó Magyar Hírlap 2007.07.31. Bár nagy várakozás előzte meg, Markó Bélának, az RMDSZ elnökének és Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjének kolozsvári találkozóját, a vitás kérdésekben nem született eredm ény. A felek egyegy dokumentummal érkeztek a találkozóra, az EMNTé az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásért szorgalmazta a párbeszédet, míg az RMDSZé közös nemzeti célokat ajánlott, és pontokba szedve tartalmazta, hogy milyen cé lok megvalósításához tartja szükségesnek az EMNT támogatását. Megállapodtak abban, hogy közös munkacsoportok véglegesítik augusztus 24re a dokumentumokkal kapcsolatos következtetéseket, s ez után Markó és Tőkés ismét találkozik. A közös munkacsoportok nem csak az európai parlamenti, hanem a jövő évben esedékes helyhatósági és parlamenti választásokat is tekintetbe veszik, valamint azt, hogy a két szervezet együttműködhet olyan területeken is, mint az infrastruktúra, a megyék fejlesztése. Az összejövetelen e gyrészt az együttműködés elvi alapjainak lefektetéséről tárgyaltak, másrészt pedig, ami ebből következhet, az európai parlamenti jelöltlista összeállításáról. Tőkés elmondta, ő nem független, hanem egyéni jelölt az európai parlamenti választásokra, és a ki alakuló helyzet, a szükség követelte meg, hogy ezt elvállalja. Hozzátette, legszívesebben nemzeti listát látna az RMDSZ logója alatt, és hangsúlyozta, hogy az őt támogató 137 ezer aláírás bizonyítja, hogy az RMDSZ nem képviseli a teljes romániai magyarságo t. Egyben az erdélyi magyar politikai rendszerváltást sürgette.
