Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-30
12 – A kilencvenes években arra voltam a legbüszk ébb, hogy az önkormányzat meggátolta az intézményrendszer összeomlását. A legkritikusabb időkben, a milosevici diktatúra idején is megtartottuk a művelődési, oktatási és szociális hálózatunkat, mert a fizikai és nemzeti megmaradásunkat ezek szavatolták. A 2000es rendszerváltás óta Zenta a Tiszamente oktatási, művelődési és egészségügyi központja lett. Ez a 82 százalékban magyarlakta település nemcsak nyelvében, hanem szellemiségében is fontos szereppel bír a vajdasági magyar közösségben. Szinte nincs is o lyan vajdasági magyar párt, amelyik nem nálunk, Zentán alakult volna meg, vagy nem itt bomlott volna fel. Büszke vagyok arra, hogy a budapesti Kertészeti Egyetem konzultációs tagozatának már tíz éve helyet adunk, valamint két új magyar intézménynek vagyunk a házigazdái: a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumnak és Kollégiumnak, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek, amelyik a vajdasági magyarság szellemi kataszterét könyveli és ápolja. A vajdasági magyar értelmiség újrateremtése és felkarolása a jel en legfontosabb követelménye. – Milyen üteműnek ítéli Zenta fejlődését és felzárkózását? – A közüzemi szolgáltatások színvonalát olyan szintre sikerült fejleszteni az elmúlt években, hogy megfelel a 21. század minden kihívásának. Új digitális telefonköz pontunk van, amely már minőségében is sokat számít, de talán még fontosabb, hogy korlátlan a telefonigénylési lehetőség. A szennyvízcsatornahálózat a városnak majdnem hetven százalékát lefedi. Megépült az ötmillió euró értékű szennyvíztisztító. Kábeltévés és internetlefedettség van a város egész területén. Az ivóvízhálózat körgyűrűjét sikerült kiépíteni a város körül. És nem mellékes az sem, hogy kezdeményezésemre a szerb rendőrök Zentán szervezetten, kötelezően tanulnak magyar nyelvet. Mert Zentán mindkét nyelv hivatalos. Minden közösségnek fontos, hogy legyen egy objektív önképe, helyén legyen az önbecsülése és önértékelése. Ebben látom az elmúlt tizenegy év legnagyobb eredményét. Van zentai lokálpatriotizmus, nem szégyelljük zentaiságunkat. Haditudósít óból polgármester Juhász Attila 1967. július 15én született Zentán. Az Újvidéki Egyetemen szerzett tanári diplomát, majd tíz évig újságíróként dolgozott. A délszláv háborúban a boszniai krízistérségből tudósította a délvidéki magyar és a magyarországi sajtót is. Alapító tagja volt a vajdasági magyarság első pártjának, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének. A Vajdasági Magyar Szövetség tagja, választott képviselője és önkormányzati tisztségviselője 1996tól, Zenta lakosai 1997ben választották me g polgármesternek. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége 2003ban, a Vajdaságban elsőként Polgármesteri Ezüstlánc Díjjal tüntette ki. Tagja a Magyarok Világszövetségének és a Magyar Polgármesterek Szövetségének. Munkájának köszönhetően a Zentának a Kárpátm edence minden tér ségében van testvértelepülése. vissza Budapest Európa hátsó udvarában kullog az EU szerint - Gallup: A magyar fővárost Miskolc, Kolozsvár és Kassa is lehagyta · Elégtelen köztisztaság, közlekedés Magyar Nem zet 2007. július 30. Szerző: Szabó Zsolt Hetvenöt európai város közül Budapest az utolsók között szerepel hatvanegyedik helyezésével a lakók elégedettségi mutatói alapján – olvasható az Európai Bizottság megbízásából készített legfrissebb Gallupfelmérés ben, amelyből kiderült, hogy az itt élők leginkább a köztisztasággal, a tömegközlekedéssel és a zajterheléssel elégedetlenek. Fővárosunkat jócskán megelőzte a harmincnyolcadik helyen álló Miskolc, de előrébb végzett többek között Kolozsvár, Kassa, Prága, Z ágráb, Ljubljana, Tallinn és Riga is. Budapest, te csodás? Ezzel a címmel tette közzé a Magyar Gallup Intézet az Európai Bizottság megbízásából 75 európai nagyvárosban végzett felmérést, amely a városi élet különböző dimenzióival való elégedettséget veszi górcső alá. Az úgynevezett Flash Eurobarometer keretében készült kutatásból kiderült, hogy Budapest lakói szerint városuk hátul, a 61. helyen kullog, a Miskolcon élők viszont a középmezőnyt jelentő 38. helyre sorolták ÉszakMagyarország központját. vissza
