Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-04
20 hogy a szervezeten belüli kötelezettségek erre a döntésre késztették, mert – az RMDSZ vezetőjéhez hasonlóan – mindannyiunkat sürget a közelgő EPválasztások határideje” – magyarázta Markó döntését a kormányfő. vissza Elvben változik a szavazási rendszer Új Magyar Szó 2007. július 4. Szerző: Szőcs Levente Most már biztos, hogy módosul a választási rendszer, csak egyelőre azt nem tudni, miben állnak majd a változások. A parlamentben kü lön erre a célra alakult bizottság tegnap elvben döntött az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevetéséről. Azért csak elvben, mert a jelenlegi rendszer elvetése volt az egyetlen kérdés, amelyben kétnapi vita után a pártok megegyeztek. A bizottsá g tizenöt tagja közül tizenegy támogatta – a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Párt (PD) képviselői - az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevezetését. A NagyRománia Párt (PRM) két képviselője a kezdemén yezés ellen szavazott, ami nem meglepő, hiszen Corneliu Vadim Tudor alakulata kezdettől fogva a listás rendszer megőrzése mellett tette le a garast. Érdekes viszont, hogy az egyéni szavazókerületes rendszer bevezetésének egyik deklarált zászlóvivője, a Kon zervatív Párt (PC) tartózkodott. Az RMDSZ – amely korábban szintén ellenezte a névre szóló szavazást – ezúttal szintén tartózkodott. A szövetség vezetői azonban nemrégiben azt nyilatkozták, hogy amennyiben sikerül olyan szisztémát kialakítani, amely számol a szavazati arányokkal is, elfogadják a változást. A tegnapi bizottsági döntés azonban nem érinti a két legfontosabb kérdést – a szavazókerületek kialakítását és a mandátumok elosztásának módját kapcsán – , így nem tudni, hogy az RMDSZ korábbi aggályai t ovábbra is megalapozottake vagy sem. A képviselői és szenátori helyek elosztása kapcsán számos elképzelés körvonalazódik. A Szociáldemokrata Párt a többségi szavazási rendszer mellett foglalt állást, érthető módon, hiszen ez a nagyobb alakulatoknak kedvez . Eszerint a szavazás megközelítőleg úgy zajlana le, mint a polgármesterválasztáson: valamennyi párt kerületenként egyetlen jelöltet állítana, s az megy a törvényhozásba, aki a legtöbb szavazatot szerzi. A Demokrata Párt vegyes rendszert szeretne: konkrét an azt, hogy amennyiben az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a voksok abszolút többségét, a leadott szavazatokat osszák el arányosan a pártok között. Az RMDSZ szintén vegyes szavazási rendszert szeretne, mégpedig úgy, hogy a választók ne egyet len személyre szavazzanak, hanem a pártok által összeállított listáról, több jelölt közül válasszák ki a szerintük legalkalmasabb képviselőt. A kerületek határainak megrajzolása várhatóan sok vitát gerjeszt még a parlamentben. Ehhez fűződnek egyébként le ginkább az RMDSZ fenntartásai. A szövetség vezetői attól tartanak ugyanis, hogy az új rendszer bevezetése után az RMDSZ mindössze a székelyföldi szavazókerületekben szerezhet mandátumot – a kerületek kialakításától függően talán ott sem – , így a magyarság érdekképviselete kiszorulhat a parlamentből még akkor is, ha a szövetség képviselőire leadott szavazatok száma az eddigieknél is magasabb lesz. Választási rendszerek az Európai Unióban rendszer bejutási küszöb Ausztria listás 4% Belgium listás 5% Franciaoszág egyéni - Finnország nyílt listás egyéni - Németország listás 5% Magyarország listás 5% Luxemburg listás - Hollandia listás 0.67% Norvégia listás 4% Portugália l istás - Svédország nyílt listás egyéni 4% vissza
