Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-28
17 A tágabb biztonsági törvénybe illesztett jogszabály csak a repülőtereken Amerikát elhagyó utasok elektronikus nyilvántartási rends zerének teljes kiépítése után lesz hatályos, és a műszaki előkészületekre egy évet ad. A szövegben feltételként szerepel az elutasított vízumkérelmek tízszázalékos küszöbe. A 2006os magyar adat hosszú évek tartós csökkenése után 12,7 százalék volt, amiből nem világos, hogy a perdöntő, 2007es szám a küszöb alatt vagy fölött lesz. Ráadásul a passzus nem ponttal, hanem egy "vagy" szócskával zárul, és úgy folytatódik, hogy a vízumok lejárta utáni túltartózkodás aránya nem haladhatja meg a maximumot. Ez utóbbi t viszont a jogszabály nem határozza meg, hanem a belbiztonsági és a külügyminiszter későbbi döntésére bízza. A jelenlegi ellenőrzési rendszer nem alkalmas a túltartózkodás pontos mérésére, így ilyen hivatalos adatok nem is léteznek. A törvény "az előző pénzügyi évben" meghatározást használja, ami azt jelenti, hogy a kiléptető rendszer 2008 nyarára való kiépülése után legkorábban 2009 szeptemberében derülhet ki, mely országok teljesítették a második kritériumot. A törvény további feltételeket is támasz t, ezek zömmel - de nem kizárólag - a biztonsági kockázatot jelentő, elsősorban a terrorizmussal gyanúsítható személyek kiszűrésére irányulnak. A szöveg utal a repülőtéri biztonságra, a légimarsallprogramban való részvételre, az útlevéllel és annak kezelé sével szemben támasztott követelményekre, a még el sem készült elektronikus utazásengedélyezési rendszerre, illetve a törvényt megszegők hazatoloncolásának biztosítására. A jogszabályban szerepel "az Egyesült Államok jólétére veszélyt jelentő" kategória is , ami arra utal, hogy Amerika továbbra is tart a gazdasági kivándorlástól. Ezzel kapcsolatban általában Lengyelország példáját hozzák fel, ahonnan az elmúlt három évben mintegy másfél millió ember vállalt munkát az Európai Unióban, mindenekelőtt NagyBrita nniában és Írországban. A jogszabályban foglalt feltételeknek - azaz elsősorban a 10 százalék alatti visszautasítási aránynak - jelenleg a vízummentességre pályázó államok közül Csehország, Észtország, DélKorea, Málta, Ciprus és Görögország felel meg. A küszöb különösen fájdalmasan érinti Lengyelországot, ahol az amerikai követség tavaly a vízumkérelmek több mint 26 százalékát utasította vissza. Az amerikai lengyel lobbi azonnal támadásba lendült a kedvezmény kiharcolásáért, két fő érvük az Irakban szolg áló jelentős létszámú katonai kontingens, illetve az amerikai rakétaelhárító rendszer befogadása. Simonyi András magyar nagykövet nagy eredménynek tartja a jogszabály megszületését, amelyért a magyar diplomácia rendkívül sokat dolgozott. A diplomata kiem elte George W. Bush 2006os budapesti látogatását és az elnök folyamatos támogatását, illetve George Voinovich szenátor, Tom Lantos képviselő, Dan Fried külügyi államtitkár és az Amerikai Magyar Koalíciót vezető Maximilian Teleki hozzájárulását. Mint mondt a, a magyar diplomácia végig azt kérte az amerikaiaktól, hogy fogalmazzanak meg világos kritériumrendszert. Most, hogy ez megtörtént, szerinte nem kétséges, hogy hazánk teljesíteni akarja a feltételeket, és erre képes is lesz. A posztjáról a közeljövőben távozó diplomatát csütörtökön fogadta Condoleezza Rice külügyminiszter. A gesztus a nagykövet szerint nem annyira személyének, mint Magyarországnak szólt, akárcsak Ricenak az a kijelentése, amely szerint hazánk Amerika barátja. A külügyminiszter is előre lépésnek minősítette a vízumtörvényt, bár hozzáfűzte, hogy akárcsak az érintett országok többsége, az amerikai kormányzat is ennél "radikálisabb", azaz megengedőbb szövegezést tartott volna kívánatosnak. Az amerikai törvény értelmében ahhoz, hogy a vízum kérelmező belépési engedélyt kapjon az USAban meg kell győznie az amerikai konzuli tisztviselőt arról, hogy a határidő lejártával visszatér hazájába - mondta lapunknak Michael Hurley, a budapesti amerikai nagykövetség munkatársa. Hivatalos megfogalmazás s zerint a vízumkérelmet el kell utasítani minden olyan esetben, amikor a kérelmező nem tudja alkalmasságát bizonyítani. A magyar Külügyminisztérium alapjában véve pozitívan értékeli az amerikai kongresszus törvénytervezetét - mondta lapunknak Odze György. A külügyi szóvivő szerint jelentős tény, hogy a kormányzat és a törvényhozás is igyekszik megoldani a vízumkérdést. Fontosnak tartják, hogy a törvényben nem neveznek meg egyes országokat. vissza
