Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-27
20 elnevezést, és a szlovákok is hivatalosan a magyar nemzet szlovákiai közösségének neveznének bennünket, akkor már szemléletváltásról is beszélhetnénk, amely hozhatna magával egyéb változásokat is. Például? – Létrejönne az a fajta szlovákmagyar kiegyezés, amely 90 éve várat magára. Ha egy ilyenfajta szemléletváltozás bekövetkezne, egy idő után talán el tudnánk jutni a társnemzeti viszonynak a jogi megfogalmazásához is, mert ezt eddig csak elméletileg tettük meg. Ez egyenrangú feleknek a viszonyát jelenti, magyarszlovák vonatkozásban egy sajátos helyzetet jelent. Mert ha a magyar nemzetre és a szlovák nemzetre is úgy tekintünk, mint egyegy halmazra, akkor ezeknek a metszési zónája éppen a mai Szlovákia déli részén található, ott ahol a felvidéki magyarság él. Ennek a helyzetnek a politikai és jogi kifejezését kellene valamilyen közös megegyezés alapján megfogalmazni. Ezzel lehetne pontot tenni például a Trianonnal kapcsolatos összes vitára. Mert ha létrejönne a társnemzeti állapot a szlovákság és a magyarság között, a felvidéki magyarság úgy érezhetné magát a szülőföldjén, mintha a hazájában élne. (Elhangzott a Kossu th Rádió "Szülőföld határok nélkül" című műsorában. Duray Miklóssal Hajákné Szabó Mária beszélgetett.) vissza Toleranciabizottság alakul - Dr. Szili Katalin és dr. Oliver Dulić házelnökök találkozója Topolyán - Őszre magyarszerb stratégiai megállapodás Szerbia EUs csatlakozásának támogatására Újvidéki Magyar Szó 2007. július 27. A Duna menti városok és régiók fiataljainak vasárnap óta tartó toleranciatáborának tegnap Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnök asszonya és Oliver Dulić, a Szerb Képviselőház elnöke volt a vendége Topolyán. - Mi ebben teljes mértékben nyitottak voltunk, ugyanakkor megállapodtunk az elnök úrral, hogy szeptember 28án a nyugatbalkáni térség házelnökeinek konferenciáján, ahol napirendi pont le sz az uniós integráció, továbbá a NATOcsatlakozás kérdése, a nyugatbalkáni térség házelnökei megbeszélést folytassanak. Megállapodtunk abban is, hogy a toleranciafolyamatot folytatjuk, a toleranciaprogramban szereplő kulturális együttműködés keretében to leranciabizottságot hozunk létre, mely a három pillére épült toleranciaprogram megvalósulását kíséri figyelemmel. Ez a három pillér pedig a toleranciatáborok megszervezése, a gazdasági együttműködés és a kulturális kapcsolatok ápolása. Arra a kérdésre, ho gy a következő toleranciatábor házigazdája is Topolya lesze, Egeresi Sándor azt válaszolta, hogy ő személy szerint azt szeretné, ha az lenne, ám vannak már érdeklődők Linzből, Ulmból és Romániából is. Szili Katalin pedig arra emlékeztetett, hogy három évv el ezelőtt Magyarország és Szerbia szervezte meg az első toleranciatábort. - Szívesen jöttem Topolyára, ami ezekre a napokra a tolerancia fővárosa lett, és tettem egy bejelentést is arról, hogy Pécs, a választókörzetem készül egy európai támogatással létr ejövő toleranciaközpont létrehozására, amiben a két polgármester úr megbeszélését kezdeményeztem arról, hogy esetlegesen Topolyán jöjjön létre ennek egy fiókintézete. Itt, azt gondolom, nagyon sokat fogunk azért tenni hogy a XXI. század Európájában a népek közötti együttélés, együttműködés teljes mértékben zavartalan legyen, és tényleg csak arra tudjunk koncentrálni, ami a társadalmaink gyarapodását, boldogulását jelenti - mondta a Magyar Országgyűlés elnök asszonya, s bejelentette, az elkövetkező toleranci atáborok fő védnökségét egyaránt szívesen vállalja a magyar és a szerb házelnök is. Tehát egyelőre még nyitott marad a kérdés, vajon Topolya lesze az örökös házigazda, vagy utazó tábor lesz a jövőben. Újabb kérdésre válaszolva a Magyar Országgyűlés elnök e kitért a nemzetstratégiára, kiemelve, hogy beterjesztett a Kárpátmedencei magyar képviselők fóruma különböző bizottságai elé egy nemzetpolitikai stratégiát, amelyet a bizottságok jóváhagytak, és a szeptember 14ei Kárpátmedencei képviselők fórumára elf ogadásra ajánlották azt, így várható, hogy lesz egy közös nemzetpolitikai stratégia, amire építeni lehet a következő lépéseket. Oliver Dulić, a szerb parlament elnöke arra a kérdésre, hogy neki mit jelent a tolerancia, azt mondta, számára a tolerancia ter mészetes dolog, és aki ilyen légkörben nő fel, felnőtt korában is minden szinten, gondolkodásban is toleránsabb, ugyanakkor elvárja azt is, hogy őt is meghallgassák, tiszteletben tartsák, és elfogadják véleményét. - Akik ilyen környezetben élnek, elfogadj ák az etikai értékeket, és ez az alapja az Európába jutásnak és a jövőnek. Ha a szerbiai politikai színtéren is a tolerancia szelleme fog uralkodni, akkor fordulhatunk a fejlődés és a jövő felé, nem pedig a jelenlegi, múlt jellemezte ideológiával juthatunk előbbre.
