Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-26
23 (...) Amikor egy határon túl élő magyart támadás ér, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének kötelessége határozottan kiállni és megvédeni a bántalmazott ember jogait" - olvasható a közleményben. Németh Zsolt hangsúlyozza: Gyurcsány Ferenc nem állt ki Malina Hedvig mellett, ehelyett a szlovák kormányfővel való júniusi találko zóján a szlovák nyomozóhatóságok pártatlanságáról és függetlenségéről beszélt; a találkozó után pedig azt állította, hogy szlovák kollégájánál fellépett a megvert magyar lány ügyében. A szlovák kormányhivatal nyilatkozata azonban egyértelművé tette, hogy e rre egyáltalán nem került sor - mutat rá a Fidesz politikusa. "Ezután mindenki joggal várja el Gyurcsány Ferenctől a határozott fellépést Malina Hedvig érdekében, hiszen az igazság győzelméről majd akkor beszélhetünk, amikor a bűnösöket megbüntetik" - ír ja kommünikéjében a fideszes politikus. Németh Zsolt úgy zárja közleményét, "az igazság győzelméről akkor beszélhetünk", amikor Malina Hedviget felmentik, a szlovák hatóságok elnézést kérnek tőle rágalmazás miatt, a magyar kormánynak pedig meg kellene kö vetnie a lányt, amiért cserben hagyta. vissza Út az autonómia felé – Interjú Gál Kinga EPképviselővel Erdély.ma [ 2007. július 26., 00:15 ] Forrás: Gazda Zoltán, Polgári Élet Gál Kinga Fideszes Európai Parlamenti képvi selőasszony a Polgári Életnek nyilatkozva elmondta: Tőkés László és Fodor Imre látogatása nagy horderejű, tudatosítani kell a parlamentben az erdélyi kisebbségi problémát, újabb és újabb dokumentumcsomagot kell benyújtani. A brüsszeli malmok ugyan lassan ő rölnek, de őrölnek. A politikus azt is fontosnak tartja, hogy Tőkés László legitim módon képviseli az erdélyi autonómiatörekvéseket. – Milyen jelentősséggel bír Tőkés László és Fodor Imre strasbourgi látogatása? – A kezdetektől szorgalmaztam, hogy meg k ell ismerni az Európai Parlament szintjén is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét, mert ha közös forrásból jön a hang, akkor az erősebb. Úgy érzem, jelzés értékű, hogy ajtót nyitott nekik az Európai Parlament elnöke, az Európai Néppárt elnöke, s olyan meghatározó EPképviselők, akik mindig is odafigyeltek az erdélyi magyarság jogfosztottságára, de olyanok is, akik figyelmét ez eddig elkerülte. Ez azt jelenti, hogy górcső alá kerültünk, nagyobb az érdeklődés irányunkba, i gény van arra, hogy egy teljes és hiteles erdélyi hang jelenítődjön meg. Úgy vélem, hogy ez az utolsó próbálkozásunk teljes volt, a jogfosztottsági paletta megismerését szolgálta. Mert nem lehet elhallgatni immár az autonómiatörekvéseket, az ingatlanok vi sszaszolgáltatásának ügyét, a felsőfokú oktatás kérdését, s mindazt, ami nagyon fontos az erdélyi magyar közösségnek. Nem tudom elégszer hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az erdélyi magyar közösség képviselői közvetlenül mondják el elképzeléseiket. Ez h atványozottá teszi a mi munkánkat is. Mindig az volt velünk szemben a kétely, hogy miért mi mondjuk mindezt, miért nem teszik mások, például az erdélyi magyarság képviselői. Miért tudjuk mi jobban, mint az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség legitim képvisel ete? Végre lehetőség adódott a megnyilvánulásra, lehetőség nyílt bemutatni Brüsszelben és Strasbourgban is az erdélyi magyarság jogos követeléseit, s megértetni, hogy azt miért nem képviseli az RMDSZ. Megértették, hogy ez nem csak Gál Kinga heppje, hanem e zek az erdélyi magyarság komoly, megoldatlan kérdései, melyek megértek már a kezelésre. A másik fontos vetülete a látogatásnak: Tőkés László maga mögött tudja azt a rengeteg összegyűjtött aláírást, ami itt is bizonyította, hogy Erdélyben igény van arra, hogy jelen legyen Brüsszelben. Az meg végképp nem mindegy, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget. Gyakorlatilag a kisebbségbe szorult erdélyi magyar közösségnek először adatik meg, hogy direkt módon, önállóan, egy nemzetközi fórumon jelenítheti me g az érdekeit, elmondhatja panaszát. Ez nem csak lehetőség, hanem hatalmas felelősség is. Erről kell szóljon a vita, ami az elkövetkező napokban, hetekben, hónapokban zajlik: kik legyenek a brüsszeli képviselők? Mert ők nem csak egyszerű képviselők lesznek a több mint hétszáz között, hanem ennyi évtized után az erdélyi magyar közösség önállóan megjelenő, nemzetközi szintérre fellépő képviselői lesznek. – Milyen esélyt lát arra, hogy befogadó fülekre talált a panasz, s elindul egy sorskérdésünket megoldó f olyamat?
